Lassan egy hete csücsül egy adag fotó egy draft posztban, ezeket ki akarom tolni (lásd lejjebb). Még múlt vasárnap voltam bringázni egyet Ijburg felé, majd Zeeburgon keresztül vissza, és csináltam 4, azaz négy fotót:
De ha már itt vagyok, még két (nem, három! (nem, négy!)) megfigyelés bringaügyben:
- Amszterdamban azért iszonyat jó bringázni, mert a város közlekedése a bringa köré van építve. Biztos leírták már ezt a Küküék százféle szabatos módon, én egyféleképpen tudom röviden összefoglalni: el tudok bringázni úgy a 8 km-re levő irodámig, hogy egyszer kell letennem a lábam: amikor átmegyek az IJ-en a komppal. Míg otthon állandóan meg kell állni valami lámpánál, vagy csak úgy, itt folyamatosan tudsz haladni, a bringaút lássukcsak, azt hiszem 2, azaz két alkalommal keresztez autóutat úgy, hogy ki van téve a bringásoknak a macisajt is, de egyébként szinte sose jön ott autó; egyébként pedig autóút mellett, alatt megy. Vagy a belvárosban egyszerűen rajta, ekkor viszont egyértelműen a bringás az úr, és az autósok olyan előzékenyen bánnak velünk, mint a csuda. A budapesti otthon-iroda utam kb. ugyanilyen hosszú volt, és talán hagyjuk is, kezdve azzal, hogy épeszű ember nem megy a rakparti bringaúton, tehát marad az autók között száguldás az életért. (Ennek következménye az, hogy 1; otthon a rengeteg megállás és jelzőlámpa ellenére simán 20-22-es átlagokat megy az ember és 2; megizzadva érkezik az irodába. Itt általában inkább 18 körül vannak az átlagaim, bár az is igaz, hogy lusta vagyok kikapcsolni a kompon, az meg ugye elég lassú.)
- Kb. én vagyok az egyetlen ember bukósisakban. Normális bringát azért látni egyet-kettőt, még gyönyörűen épített fixik is vannak (bár tény, hogy a csoffadt citybike kb. 95%-ot visz), de bukót csak hétvégén a versenybringásokon. Milyenek lehetnek vajon a bringás baleseti statisztikák?
- Írtam már, hogy a Google Maps nem alkalmas bringás navigációra. Miután pár napig próbálkoztam vele, feladtam, és visszatértetm a hagyományos módszerekhez, mint előre megnézzük a térképen merre kell menni, megjegyezzük a jellemző kanyarokat és terepakadályokat, stb. — ez bejött. A navigáció használatával teljesen átadod magad a programnak, hiszen kénytelen vagy: mivel beforgatja a térképet, azt se tudod merre van észak és dél, emiatt teljesen összezavarodsz. És amikor annyi bringaút van mint itt, és a navigáció ettől teljesen összevissza navigál, nos akkor ez összfoglalva nem annyira fasza. Ha a navit kikapcsolod és térképezel, akár útközben is, már jobb vagy, mert hiszen az ember azért jórészt képes úgy tájékozódni, hogy kábé belövi az irányt, aztán csak arra követi az utakat.
- És ha már IJ, napi trivia, hogy így kell írni, nagybetűkkel: IJ. Ennek oka, hogy az IJ egy kétjegyű mássalhangzó, azt meg errefele csupa nagybetűkkel kell leírni. Ha a nemecsek ernő egy 12 jegyű mássalhangzó lenne, a Légy jó mindhalálig egyik fő konfliktusszála sima nyelvtani értekezéssé egyszerűsödne — nem mintha ettől a könyv kevésbé lenne rossz, sőt. Na, szóval IJ. Jelentése (ki nem találnád): víz. (Tudod, arról a nemzetről beszélünk, akiknek a fő-fő-főterét úgy hívják, hogy Dam. A rajta levő nemzeti emlékművet pedig úgy, hogy Nationaal Monument op de Dam. Ami meglepő módon nem egy gát, hanem egy oszlop. Még csak nem is vízoszlop. Na mindegy.) Szóval jelentése víz. És nem folyó (mint ahogy én hittem), hanem tó. Ami eredetileg öböl volt, csak a hollandok szeretnek lezárni öblöket meg folyókat, nehogy megszökjön a sok jó víz! (És a legjobb: miután 1865 és 1876 között végleg lezárták a tenger felől az IJ öblöt, a hollandok fogták magukat és elkezdtek ásni egy csatornát az IJ és a tenger között (igen), mert észrevették, hogy fellendítsék az amszterdami kikötő gyengélkedő forgalmát. Így írja a Wikipedia: gyengélkedő (“ailing”). Gondolom kb. így gyengélkedhetnek az Aral-tó kikötői is…
In other news, átvettem a kulcsokat az új kecóhoz (köztük 15 db. kulcsot a bejárati ajtóhoz). Hétvégén költözés! (Aka. átviszem mind a két bőröndöt.) Ja, és hogy kamatoztassam újdonsült tudásomat: IJburg-ban fogunk lakni. (Az IJ-es trivia forrása persze a Wikipedia. Vagy másként: WikipedIJa.)