Az idei fő nyári activity egy frieslandi hajós vakáció volt. Nem mondom hogy az új kedvenc helyünk a Sneekermeer, mert ezt már korábban is kijelentettem (mindjárt részletezem), de mindenképpen továbbra is ez a kedvenc.
(Tekintettel a világjárványra, idén se Norvégiába, se a Kanári-szigetekre nem tudtunk menni. Volt két hét amíg jók voltak a számok és már-már úgy gondoltam hogy talán rossz döntés volt, de aztán most megint szarok, és megint úgy gondolom hogy a „nyaralj itthon” volt a megfelelő döntés. In hindsight, ez végül ráadásul az egyik legjobb nyaralásunk lett.)
Korábban is voltunk már Frieslandon (olvasmány: Friesland, freezeland. (Fotós poszt.), hasonló, de nem ugyanolyan felállásban, mint most: akkor majdnem tél volt, csak három napot voltunk, és csak egy napra volt hajónk. Ehhez képest most 1 teljes hétre mentünk, ebből 5 napra volt hajónk (ha jól számolom), és az idő hollandosan nyárias volt — az elején kicsit szeles-hűvös, kicsit esett is, aztán tökéletes lett.
Ház
A Sneekermeer és környéke (meg azt hiszem Hollandia úgy általában) azért jó, mert teljesen elérhetőek ezek a közvetlen vízparti, teljesen felszerelt, saját kikötővel ellátott kecók. Ilyenben voltunk 2 éve, és ilyenben most is:
Reggel a tó vizén (mert a terasz kilóg a víz fölé) kávézni nagy fless, mint ahogy az is, hogy a hajód ott ring a házad mellett, és csak belepakolsz, aztán belelépsz mezítláb, hajtod a (vízi-) verdát, és fel se kell venned a cipődet egész nap, mert a nap végén meg csak kilépsz a stégedre és irány a házad. Másnap aztán ugyanez megint.
Hajó
2018-ban egy Manta Primeur 600-at hajtottunk, most pedig egy Maril 570-et.
A triviális különbség (600 cm vs. 570 cm, illetve piros vs. fehér) mellett a fő különbség a két konkrét konfig között az volt, hogy a múltkoriban volt thruster (oldalirányban hajtó hajócsavar/jet), ebben meg nem. Ez látszólag kis különbség, de miközben a holland csatornákon (hidak alatt, zsilipeken át) haladsz csúcsforgalomban, amikor előfordul, hogy 5-10 percet kell sorban állni, amíg a híd fel-, a zsilip meg kinyílik, nos, akkor elég jól tud jönni az, hogy nem csak a hajó vége felé felszerelt 1 szem motorral tartod egy helyben a hajót a csatorna közepén, miközben a szembejövők hullámai vagy a szél ide-oda taszigál oldalirányban… ezek sosem tartoznak a kedvenc pillanataim közé.
Ezzel együtt ezt a hajót pillanatok alatt megszoktam és megszerettem, kezesbárány volt, pedig hát kis különbség mindig van hajó és hajó között, mindig szokni kell, kiismerni a fordulókört, a méreteket… pl. az ezelőtti legutóbbi hajó amit vezettem (egy Silveryacht 495) irtózatosan megizzasztott, pedig (vagy tán épp azért, mert) 1 méterrel rövidebb volt.
Programok (vs. Social Distancing)
Nos igen, sok mindent nem csináltunk, jó értelemben persze. Friesland elvileg a nullás tartományok egyike, eddig nem volt ott Corona… mondom, eddig. Most, hogy Amszterdam odatódult nyaralni, ez megváltozott, a poszt írásakor már vannak 13-an. (Ami persze nem az amszterdami régió 120-a, de nem is 0.) Valami égi jeltől vezérelve ezt mi előre láttuk és az étterembe és egyéb nyilvános helyekre mászkálást eleve kihúztuk a programból.
Itt válik evidenssé, mekkora királyság ez a ház+hajó kombó: a nyaralás elején egyszer csináltunk egy nagybevásárlást, ebből éltünk-főztünk-grilleztünk egy hétig. Ezen felül ha fürödni akartunk, akkor vagy a teraszról ház elé beugrós, vagy a hajóval tó közepére menős és onnan beugrós stratégiát alkalmaztuk. A Sneekermeer (illetve a Peanster Ie és a Kâlde Mage) közepe pedig eléggé kimaxolja a social distancingot, nemigaz? Valamint pecáztunk is, khm, korlátozott eredménnyel.
De az élmény, amikor a senkiföldjén (-vizén) hajózol a csatornán, alattad döngicsél a motor, körülötted történik a táj, nos az megfizethetetlen.