Szerző: Gergo Lippai

Ha történetesen Angliában élnék és John Smith lenne a nevem, valamint ha történetesen hagyományőrzés okán az elsőszülöttemnek mindenképp a saját nevemet kéne adnom, tuti adnék neki egy középső nevet is, a könnyebb megkülönböztethetőség végett. Mondjuk Fitzgerald: John Fitzgerald Smith.

Ilyet kaptam ma emailben:

Mindenképpen érdemes meghallgatni, tanulságos. Magyar hivatalok néha azért rokkolnak big time.

Kedvem van naplózni, amíg a statisztikagenerálás meg. (Ez napi sokszázezer hit esetén eltart egy ideig.)
(Vicces: blog = bnapló, ha magyarul akarjuk mondani, ugyebár. Vagy méginkább „ónapló”, ugye: weblogból blog, hálónaplóból ónapló. Gondolatkísértet.)

Drojid, csinálj permalinket a postjaidhoz (postjajidhoz, heh), így nem tudok permalinkelni rád. Szóval a vatikáni hétköznapi nyelv azért nem annyira gáz, mert pl. az általad kiemelt két szó, a szerver és script, már léteznek régóta: mindkettő latin vagy görög. (A vizsgálat mostani tárgya szempontjából a ponosítás szükségtelen.)
Másrészt mondjuk normális ember magyarra se fordít le mindent (bár tudom, hogy vannak (voltak?) rá elvetélt trendek), a router nekünk is router, a szerver nekünk is szerver…
Én viszont továbbra is várom latinul folyékonyan beszélő emberek jelentkezését életem egyik nagy projectjéhez.

(Hú de kurva éhes vagyok.)