Tőgondolatok mára.
Az ünnepek alatt megnőtt a belem. A fogyókúra jó dolog, csak éhes marad utána az ember. A városban közlekedni mostanában édes álom.
Szerző: Gergo Lippai
Egyébként meg megnéztem (végre!) a Gyalog Galoppot DVD-n. Lefogadom, hogy a több jelenetben szereplő, a macskát a falhoz csapkodó öregasszony másnak se nagyon szúrta ki a szemét a nyolcszázadik VHS kópián, anno. Azért meg, hogy rátették az eredeti szinkront a DVD-re és nem valami redigizett-remasterolt szart, azért hozsánna és respect. Gyalog Galoppot csak magyarul, mint a Micimackót. (És – nem mellesleg – mint semmi mást.)
Még egy kicsit fotoblog-téma. Az jutott eszembe, az archívumomat nézve (igen, egyrészt az, hogy kéne hozzá írni egy szép template-et), hogy mennyire fölényben vannak manapság a meleg színek. Nézzetek meg fotoblogokat: a többségükön ilyenek dominálnak. Egyrészt érdekes elgondolkodni, hogy vajon ez mitől van: egyszerűen az emberi szemnek kedvesebb, mint mondjuk egy kék (de akkor miért szeretjük pl. a kékes ablakkezelő-témákat?), vagy a világ folyása olyan, hogy igényünk van a vizuális melegségre?
Kéne generálni (project-ötlet) egy nagy, összesített hisztogramot, meg színegyensúly-görbét a lehető legtöbb fotoblogból, és megnézni, melyik szín a leggyakoribb. Aztán azt teszem az üzleti célú website-omra háttérnek, és meggazdagszom. A végcél a világuralom, tudjuk ezt jól.
De tényleg: nálam pl. lefogadom, hogy a narancssárga a legkelendőbb szín.