Szerző: Gergo Lippai

Humanisták a Velvetben. Hajrá, srácok, mutassátok meg a libéreknek.

Feed birds, read nerds.

A mai nap tapasztalata: viszonylag nagy forgalmú szerveren sose akarj minden kimenő csomagot logolni: még ha dual 2.8 GHz Xeon szervered van is U320 SCSI-val – le fogja dögleszteni. Higgyetek nekem, tapasztalatból (ha mégoly friss is) beszélek.

Kb. mostanra értem a végére a tegnapi vacsi emésztésének. Ebben része van annak is persze, hogy éjfél után kezdtem el enni, ha minden igaz, valamint annak, hogy a Szent Jupát még mindig testépítő adagokat ad. Engem mostanában főleg hastájékon testépít. Meg az ego, persze.

Dinner winner.

Mennyire szürreális időket élünk mostanság. A Krisztina körúton, kicsiny lakásom köré épített nagy ház nagy kapuján kilépve egy négyeshatos villamos megy el előttem – a Déli irányába. Munkaidő után a nagykörúton pulóveres, pólós emberek mászkálnak, tömegével (hisz a villamos nem jár), közel 20 fokban, mintha nyár lenne, mondjuk Londonban. A kirakatokban gyűlnek a karácsonyi dekorációk – közeleg a december. Halottak napján (némileg formát bontva, de bocsássuk meg ezt a spontaneitás ürügyén) fehér rövidnadrágban, bringával tudok felmenni a temetőbe. Több kedvem van az idők végezetéig sétálni, mint valaha. (Na jó, ez nem meglepő.) Nyitott ablaknál lehet aludni.

Megemeli a Matáv az ADSL sávszélességeket. Nem szar, hogy egy hónapon belül otthon 1 Mbps-en, az irodában 5 Mbps-en fogok netezni. A szerverem marad a 100 Mbit-nél. Webrádiót, valaki?