Ma két tréfás dolgot valósítottam meg a GAIM-konfigomban:
1. Betettem úgynevezett Buddy Icon-t: ezt a képet innen balról.
2. Beállítottam text replacementet: minden csúnya „bazmeg”-jellegű szót lecserél „Othello”-ra. Mondhatok akármit Othello, a nyelvezetem csiszolt lesz Othello, mint a baba segge. (Képzavar. Elnézzük Othello.)
Az első nem egyértelműen hasznos, de lássuk be, mostanában a második nem árt. (MovableType vajon támogatja?)
Szerző: Gergo Lippai
Late night show. Elfelejtettem, hogy
 |
| Late night show. |
Elfelejtettem, hogy Lollal találka van ma. És elfelejtettem (vagy nem hallottam), hogy szerdán is találka van. Tiszta égő, pedig nem is láttam már nem is tudom mióta. Sehogy se jó ez így, kezdem érezni, hogy nem kéne így folytatni, egy helyre akarok koncentrálni egyre inkább, a lelkesedés elmúlt, a load meg csak nő folyton, mert túl lelkiismeretes vagyok.
Nem fogom a legszebb éveimet (ami maradt belőlük) munkára baszni, hogy 4 hónappal hamarabb legyen saját autóm. Szóljon, aki szerint ez rossz. (Jöjjön ide, ‘sztakkó monnya.)
De egy hedszetbe beruházok bakker. (Nem kell valakinek egy butulsz hedszet?)
Blue moon.
 |
| Blue moon. |
Bringás idő van, halkan mondom. Kicsit túl nedves, de hát az sose hátrány, mondja bennem a macsó. (A bringás meg aláveti magát, ő nem annyira macsó, és kerülgeti a pocsolyákat.)
Álmomban megvertem Winkler Róbertet. Először boxoltunk, amiben ő volt a jobb, viszont utána odavertem a fejét a földhöz, szabadfogásban. Egyrészt sejtem, hogy a valóságban egyáltalán nem így nézne ki a dolog (van köztünk 10 centi meg kb. 20 kiló), másrészt fogalmam sincs, mi váltotta ki belőlem ezt az álmot. A másik álmom (milyen fura, hogy ma megjegyeztem őket): hárman őriztünk valami baszom nagy katonai létesítményt. Én voltam a vezér, és tanácstalan voltam, mert több bejárat volt (köztük a gigászi méretű puccos főbejárat, hisz katonai létesítményeknek mindig ilyen van), mint ember. (Ráadásul tök új létesítmény volt, és nem volt térképünk.) Ezt legalább vissza tudom vezetni a hétköznapokra.