Azért tisztelem nagyon Worlukot, mert

Azért tisztelem nagyon Worlukot, mert képes felülről szemlélni a dolgokat, és higgadtan alázni, büntetni. Ha visszanézem a tegnapi chat logjaimat, én is leírtam ugyanazokat, mint ő itt, de én dühös voltam. Utólag megbánom, egyrészt mert tényleg elegem lesz minden egyes alkalommal az országból, ahol élek (és ez nem jó, vérnyomás még feljebb, agy eldurran), másrészt a saját magam elveinek (konstruktív ignorancia, vagy mi a rák) is ellentmond. Az esetek nagy többségében működik vállalt ignoranciám, de néha nem, felbaszom az agyam, és a tegnapi eset ilyen volt. Tóta W. pedig jön, higgadt, tisztán, érthetően leírja, hogy miért hülyék a Jobbik. Büntet. És ez a tulajdonság, azzal együtt, hogy persze stílusa is van, érdemessé teszi őt a Pulitzerre. Engem meg még egy kis ignoranciagyakorlásra, önmagam tanulására.
Ha felhúzom magam, hajlamos vagyok az ő szintjükre süllyedni, és ilyenkor szerencse, hogy nincs meg az a médiaháttér nálam, mint náluk. A szándékaim jók lennének, de az eszközöket nem jól használnám. (Persze az nem egyértelmű bennem se, hogy nem volna-e érdemes egyszer higgadtan a saját eszköztárukkal gyakni őket. Fight fire with fire.)
(A dolognak persze megvan az az esetleges előnye, hogy átlátom, talán-talán, hogy hogy működhet az a fajta tömegpszichózis. Az indítékot persze sose értem, sem pedig azt, hogy hogy lehetséges, hogy egy ellenzéki csoportosulás cenzúrát valósítson meg. Ezt max a kormánypártnak lehetne egy normálisan fejlődő demokráciában, persze az se lenne helyes. Általában ez az, ami miatt a magyarok bénaságán felhúzom magam.)
Aki ezt a helyzetet szerintem jól le tudná kezelni, az Horn Gyula: “Gyerekek, ti hülyék vagytok, menjetek vissza a játszótérre.” Egy mondat, és a tekintély, ami mögötte van.

Aspirin Spirit

Ma reggel a következő dolgokat felejtettem el:
– megborotválkozni;
– inget venni;
– a tényt, hogy nem vagyok késésben: emiatt 8:16-ra már az irodában ültem és pislogtam bután az atomórára.
És ráadásul fejfájással ébredtem, amit utálok. Még mindig fáj.
A hétvégén, ahhoz képest, hogy 1 egész napot tett ki, és azt is átaludtam, egész sok minden történt, úgyismint: jó buli Polo Pubban, utána közvetlenül, khm, másik buli (nem úgy másik), ahova egyrészt késve értünk oda, másrészt öregebbek voltunk, mint bárki (mármint bárki ott), és minden bárki valaki másik bárkiban matatott rendszerint, vagy csak rajta, ilyesmi. Ubi szegény nagyon kiütötte magát (elmondása szerint legutoljára ennyire akkor, amikor a második X-emet (?) ültük a Stage-ben erős volt a mezőny), remélem, jobban vagy már, meen. A hosszú úton, ami a Polo-tól a másik buliig tartott, el voltunk kénytelenek haladni az ex-Allure előtt, ahol is egy lány állt a bejárat előtt, annyira szétcsapva, hogy nem érdekelte, hogy az öltözete még szobahőmérsékleten is kevés. “Lengén” volt öltözve tehát, nézett maga elé, nem pislogott és nem is nagyon érzékelt ami azt illeti, és amikor rászóltam, hogy menjen vissza, mert megfázik, annyira meglepődött, hogy rámnézett (illetve valahova az irányomba, kb. 15 méterrel mögém, a végtelenbe és tovább), ettől hátratántorodott az oszloptól, aminek támaszkodott, aztán kicsit később előre, mintegy (túl-) kopenzálásként, le a lépcsőn, és teljesen konkrétan megvalósította az arcon közlekedés műveletét. Aki nem bírja, ne igya, és szerintem a lány 45 kilójából akkor ott kb. 5 volt koktél.
Most pedig gettóhangulat, szól az Eminem Show, égetjük hordóban a bitument (csak lélekben persze), diszkréten mozog a vállunk a fejünkhöz képest.

Az ember felébred jókedvvel, bőséggel,

Az ember felébred jókedvvel, bőséggel, és azt kell olvasnia a hírek között, hogy kedvenc fasztarisznya társulata, a Jobbik betiltatta a matula.hu-t. Szemetek, pöcsök. Erre nem lehet mást mondani.
Ilyen országban élünk. Elszomorító.