Tanmese a bukósisakban bringázásról.

Gyakran látok olyan bringásokat, akiknél bringázás közben ott a bukó, de nem a fejükön. Érted, a tulok úgy bringázik, hogy a kormányon lóg a bukó, vagy a hátizsákra van erősítve, vagy (ez a leghülyébb fajta, a Fogaskerekű környékén látni 29″-os kerekeken) a fején van, de hátratolva. Gondolom az elgondolás az, hogy

de hát csak itt lassan krúzolgatok, mi baj történhetne?

Az elgondolás mögött meg (megintcsak: gondolom) az áll, hogy

én biztonságosan tudok bringázni, következésképp egészen addig semmi bajom nem lehet, amíg úgy nem döntök, hogy na most akkor nem biztonságosan bringázok. Akkor majd fölveszem a bukót.

Én is így gondolom egyébként (mármint hogy biztonságosan bringázom, nem úgy, hogy ezért nem hordok bukót), úgyhogy íme egy kis mese, hogy miért érdemes mégis bukót hordani, bármily hihetetlenül hangzik.

Na, akkor itt jön.

A mese.

Ülsz?

Bukó a fejeden? (Csak vicceltem. Kezdjük.) Tanmese a bukósisakban bringázásról. részletei…

KVMellé, szombat reggelre.

Ugyan külön emiatt (ebben az életkorban) már nem írok posztot, de azért ide befér szolgálati közleményként, hogy

  1. a JetPack-et elfelejtjük a poszt alatti megosztó gombok tekintetében, és bejött egy adag gomb, ami nem is annyira megosztó, mint inkább lájkoló (és megosztó is); és hogy
  2. bekerült ide föl ↗ három szociális gomb a Twitter, Google+ és LinkedIn accountjaimra (Facebook nincs).

És akkor jöjjön a heti adag olvasnivaló, jó szórakozást!

#hétképem

#közélet

https://twitter.com/lipilee/status/501241960246808576

https://twitter.com/lipilee/status/501971486354448384

#coffee

https://twitter.com/lipilee/status/500363724512034816

https://twitter.com/lipilee/status/501612024632459264

vs
KVMellé, szombat reggelre. részletei…