Szerző: Gergo Lippai

People’s Front of Judea.

Nem azt akarom mondani, hogy ez a RAGACS felhívás a RAGYA hitelességét rontja, nekem nagyon a Brian életét jutatta eszembe:

BRIAN: Are you the Judean People’s Front?
REG: Fuck off!
BRIAN: What?
REG: Judean People’s Front. We’re the People’s Front of Judea! Judean People’s Front. Cawk.
FRANCIS: Wankers.
BRIAN: Can I… join your group?
REG: No. Piss off.
BRIAN: I didn’t want to sell this stuff. It’s only a job. I hate the Romans as much as anybody.
PEOPLE’S FRONT OF JUDEA: Shhhh. Shhhh. Shhh. Shh. Shhhh.
REG: Stumm.
JUDITH: Are you sure?
BRIAN: Oh, dead sure. I hate the Romans already.
REG: Listen. If you really wanted to join the P.F.J., you’d have to really hate the Romans.
BRIAN: I do!
REG: Oh, yeah? How much?
BRIAN: A lot!
REG: Right. You’re in. Listen. The only people we hate more than the Romans are the fucking Judean People’s Front.
P.F.J.: Yeah…
JUDITH: Splitters.
P.F.J.: Splitters…
FRANCIS: And the Judean Popular People’s Front.
P.F.J.: Yeah. Oh, yeah. Splitters. Splitters…
LORETTA: And the People’s Front of Judea.
P.F.J.: Yeah. Splitters. Splitters…
REG: What?
LORETTA: The People’s Front of Judea. Splitters.
REG: We’re the People’s Front of Judea!
LORETTA: Oh. I thought we were the Popular Front.
REG: People’s Front! C-huh.
FRANCIS: Whatever happened to the Popular Front, Reg?
REG: He’s over there.
P.F.J.: Splitter!

PowerPoint redefined, Pt. 2.

A másik ember, aki – Lawrence Lessig szerint – újradefiniálja a powerpoint prezit, nem más, mint Al Gore, és az ő globális felmelegedés előadása, „An Inconvenient Truth” (IMDB profil). Szeretném, hogy újradefiniálja kicsit az én világnézetemet, úgyhogy felteszem a kérdést: Tilos-közeli emberek, Humák, alterglobber alterblogger olvasóim, jön ez a film Magyarországra? Ha igen, hol fogom tudni megnézni? (Sejtem, hogy nem a MOM digitális termében, de nem számít – érdekel.)

Virtuális bankhártya.

Arra jöttem rá a tulajdonképpen pocsék időben (ami tulajdonképpen szuper idő, ha az allergiás szemével beszélek, de persze ez már önmagában is képzavar), hogy ha időben érsz haza, elmész bevásárolni, stb., egy szó, mint száz: a normális emberek életét éled, akkor ki lehet iktatni az esti kocsmázást: mindenkivel találkozol a közértben, az utcán, a boltokban. Iván és b. neje, Kriszta és Nagyi, szomszéd… A nettó 10 perc bevásárlás így lesz bruttó fél-háromnegyed óra, és ez rendben is van így. (Leszámítva az éhséget, meg a látványt amit kívülről nyújtasz a szatyraiddal.)