Szerző: Gergo Lippai

Jjujj.

Mindent visszavonok. A Szóda Szalont a 2006-os év törzshelyévé nyilvánítom. (Csak szerzek bele előbb WiFi-t.)
Hogy ki nyerte a fixiversenyt, egy idő után a homályba veszett – sok minden mással együtt, jegyzem meg. Ma reggel pedig a vizes úton úgy jöttem, mint aki életében másodszor ül bringán. Rájöttem egyébként, hogy nem az úton csúsztam el (bár a curlingpálya hasonlat továbbra is áll), hanem a fasza felfestésen: na arra rámenni tilos, mert vizesen ilyen zsiráfszínű zsírszerű zselé (zsiráfzsírzselé) lesz belőle, és ha nyílegyenesen rakod akkor is tuti elcsúszol rajta.

Újra nyikorog a golyófejem, de ez semmi azokhoz a hangokhoz képest, amik a tegnap használható állapotba visszagörbített bringámból jönnek. I hear sounds. I see bread people.

Péntek, másnap.

Prezit gyártok.

Thin client desktop environment to unleash plug-and-play architecture.

Ezt én írtam le. Ügyfélnek megy, kell a szemcukorka, de akkor is: ezt én írtam le.
Megyek át a szélzre, geez.

(Bevallom, a dolog nem volt minden előzmény nélküli: a mondat fele generálva van.)