Hát igen, sajnos van szerencsém megosztani veletek a tapasztalataimat az Amszterdami kórházról, illetve a holland egészségügyről is egy kicsit. Olyan nagyon sok időt azért nem töltöttem el (2 nap / 1 éjszaka kivizsgálás, meg most egy műtét), és fingers crossed hogy ez így is maradjon.
Volt egy kisebb hiátus, az oka: kijött a család! Nem volt izgalmak nélküli a dolog, Adél útlevele az utolsó pillanatban lejárt (nyilván nem, hanem az utolsó pillanatban vettük észre; Jul azóta is kb. csak kesztyűsbáb segítségével tud beszélni), a teherautó defektet kapott, és hasonlók, de mindenki itt van (illetve akinek otthon kell lennie az otthon), épségben.
Szar telefonnal szar fotókat lehet csinálni (lásd lejjebb), következésképpen keveset (illetve pont hogy ne lásd).
Szar telefonnal még a sport trackelés is szar.
Na, viszont itt egy érdekesség: nagyon vicces Amszterdamban, hogy amikor fúj a szél… Ja igen, fújt a szél. Tippre 120 km/h körül, életemben nem ütötte még ki alólam a lábamat szél; hát most igen. Na szóval amikor ilyen szellő lengedez, a repülők marha alacsonyan szállnak. (Eleve Schiphol de facto a belvárosban van, olyan, mintha a LisztFerihegy mondjuk a Kelenföldi Pu.-nál lenne. (In all fairness, a LisztFerihegy is nagyon bent van.) Szóval elég vicces kitekinteni az iroda ablakból hogy most akkor ez földrengés OR WHAT, és látni egy nagyon alacsonyan szálló 747-est átszállni az utca fölött.
(A 120 km/h szellőben a gépen ülni… arról Jul tud mesélni, meg a gyerekek, meg a szerencsétlen Beton. Úgy hallottam nem jó.)
Hogy az itteni Praxisban egymás mellett van a két izzó, amit otthon égre-földre hajtottam az Erdészhez (az egyiket így is sikertelenül; a másikat be tudtam rendelni, from da interweb).
Ja! És hogy szegény Erdész gyújtásproblémáját 580 EUR megcsináltatni. Ötszáznyolcvan! Erdésznél csak én leszek szegényebb – utána!
És hogy Flour Tomi és Liszt Ferenc nem állnak rokonságban.
Na, és akkor az adekvát szar fotók, for the record.
It’s not dead, it’s resting.
Elég gátlósan állnak ezek az izék
Életünk dobozokban
Fut a gyáva (újra – végre)
És persze #aleskadiamonding
Doesn’t do justice, de élőben kb. a farokszámot le lehet olvasni a repülőről
Zötyögök be reggel a 26-os villamoson, el a Passenger Terminal mellett (ami egyébként a Muziekgebouw megálló, ami pedig, Minorosok figyelem, a Nederlands Kamerkoor de facto otthona), szóval zötyögök, erre egyszercsak konstatálom, hogy nőtt egy új irodaépület a Terminal mögé, ami ráadásul mozog. Aztán persze lófaszt nőtt, csak épp kötött ki a Queen Victoria:
…ami a Wikipedia szerint ugyan a 90 ezer tonnájával a legkisebb a Cunard „Queen *” hajói között, ráadásul nem is RMS, vagyis egyrészt nem szállít angol királyi postát, másrészt nem ír szabad szoftvert se, de azért belefért „seven restaurants, thirteen bars, three swimming pools, a ballroom, and a theatre” (na meg FIIIVE GOOOLDEN RIIINGS…), szóval nem kicsi, na. Ma biztos nem, de holnap megpróbálok kimenni lőni néhány fotót.
És persze ha már Queen Victoria, remélem mindenki első asszociációja ez volt: