Magyarországi Ortodox Templomok – könyvajánló

A könyv érdekessége, hogy az – egyébként civilben gyermekpszichológus – anyukám készítette a fotók nagy részét. Hiánypótló fótóalbum, amely az összes, a XX. században már/még létezett magyarországi keresztény ortodox templomokat mutatja be, archív képeken sok olyat is, ami már nem is létezik. Magánkiadás lévén a könyv kapható nálunk, vagy anyukám elérhetőségein: panni11@yahoo.com, 06 30 233 8517 Milán elérhetőségein: dujmmilan@freemail.hu, 06 20 3480636 – 3 900 Ft + postaköltségért. A könyvből ízelítő az alábbi linkeken látható/olvasható: előszó, Hidas, Baja.

God licks your face.

Aki követi itt a jobb oldalon az Androidportál híreit, láthatja, hogy lelkes és kitartó G1 felhasználó vagyok. A szerelem (ha beszélhetünk szerelemről egy használati tárgy — egy telefon! — esetében) töretlen, zseniális dolog az Android, hogy 2010-ben egy 2008-ban kiadott eszközön kurrens Android verziót lehet futtatni:

Az első két nap összefoglalója: el vagyok képedve, hogy mennyire állat ez a rendszer. A CyanogenMod-os srácok egyszerűen zsenik, nem tudok betelni az érzéssel, hogy az első Androidos telefonon a legújabb Android verzió fut. Nagyon durva.

(Egyrészt ízlelgessük, hogy egy 2 éves eszköz mennyire elavultnak számít ma, valamint ennek hatásait a fogyasztói társadalomra, de itt most igazából nem erről akarok értekezni.)

Ahhoz persze, hogy kurrens Android verziót lehessen futtatni a G1-en, kiderült, hogy nem elég csak a legújabb CM-et felpakolni, elég rendesen ki kell nyomni az eszköz szemét és mindenféle házi hackot végezni rajta, hogy legyen elég RAM, működjön az Apps2SDext, a linuxos (tehát: rendes) swap, stb… Szerencsére csaadaam user jóvoltából az Androidportálon remek összefoglaló jelent meg arról, hogy ezt hogy kell csinálni — különben további hosszú napokig emésztettem volna magam, hogy összeszedjem a bátorságomat, meg a tudást a különböző forrásokból… És pont erről akarok mesélni.

Ama két nap „stock” CM6.1 használat közben ugyanis komolyan megfordult a fejemben egy új telefon (Motorola Milestone) beszerzése, amin out of the box, szopás nélkül működik a ROM. Annak tudatában is, hogy létezik megoldás, amivel extra RAM-ot lehet kicsikarni a G1-ből, működésre bírni a swap partíciót… Szóval hogy vannak még a G1-ben tartalékok. Nagy mázli, hogy csaadaam összeszedte ezt a tudást, és neki tudtam esni.

Lehet, hogy végül arra jutok, hogy így sem elég jó az új Cyanogen G1-en, hogy így is túl lassú. Lehet, hogy mégis hardware upgrade mellett döntök. De szar embernek érezném magam, ha ezt úgy tenném, hogy nem próbáltam ki minden lehetőséget.

Ilyen az Android user.

Gondolatok a könyvtárban.

(Nem könyvtár, hanem hajnal, de mindegy.)

Tóta W-nek igaza van, ez motoszkál bennem is egy ideje (úgy kb. mióta bejelentették ezt a nyugdíjreformot vagy mit): most, hogy az állam lenyúlja a polgárok bankban tartott pénzét (amit véletlenül magánnyugdíjpénztárnak hívunk), mi akadályozza meg a bankokat abban, hogy egy huszárvágással küldjenek egy levelet az ügyfeleknek, hogy

Most, hogy a kormány megpróbálja lenyúlni az önök, kedves Ügyfelek pénzét, szeretnénk felajánlani (opt-out jelleggel) a következő konstrukciót: a bankunknál vezetett magánnyugdíjpénztári számlákat azonnali hatállyal megszünetjük, a felszabaduló pénzmagot pedig az ügyfél nevére szóló, 1 másodperccel később automatikusan létrehozott azonos kamat és egyéb feltételek mellett működő hagyományos befektetési számlára helyezzük.

Logikusabban kérdezve: mi akadályozza meg a bankokat abban, hogy a „magánnyudíjpénztári számla” megnevezést „bankszámla” névre cseréljék? Ugyanolyan feltételekkel, stb. Aztán próbálja meg az állam azt elvenni. (Az már érdekes dolgokat vetne fel.)

Az is felmerül mint elgondolkodtató probléma, hogy pontosan hogyan szolgálja ez a reform a gazdaság kifehérítését. Hogyan motiválja a cégeket/állampolgárokat, hogy „többre legyenek bejelentve”, és ne inkább készpénzben lapátolják a megtakarításokat, pl. valami külföldi számlára.

Nem vagyok egyébként magánnyugdíjpénztári tag (sose voltam), úgyhogy engem ez csak közvetetten érint (még ha közelről is), csak növekvő aggodalommal figyelem a híreket. (És ilyenkor 2 dolog lehetséges: vagy nem figyelem őket tovább és várom, hogy elmúljon a mostani állapot, esetlegesen á la 1930-as évek Európája, vagy aktiválom magam és csinálok valamit ellene.)