Csaj menne pisilni publikus helyen, ahogy lépne be a WC-be, jön ki egy pasi. Csaj:
– Koedukált?
– Nem, csak szartam.
Lego emberke bemegy a kocsmába:
– Kérek egy viszkit.
– Jéggel vagy simán?
(Lego emberke a tipikus Lego mozdulattal hátraforgatja a kezét:)
– Á mindegy, úgyis kiöntöm.
Tegnap a Bajnokba (nemoda, kivételesen) menet találtunk egy felirat nélküli CD-t a kocsiban, amiről empirikus úton bebizonyítottuk, hogy Creed van rajta, és (nem?) mellesleg visszavezettem, hogy hogy került az Erdész kesztyűtartójába. (Emese, ha olvasod és kell, itt van. Már ha tényleg a tiéd.)
Nos hát a Creed meglehetősen ergya másolata a Stone Temple Pilots-nak, meg úgy általában a legendás Seattle nagygenerációnak, remekül lehet rajta személtetni (szintén empirikus felismerés) a grunge dobolás kliséit, illetve a „2 oktávos” éneklést: az énekes szám szerint 6 hangot tud, abból 3-at lent és nyugiban, a másik 3-at pontosan 1 oktávval feljebb, üvöltve, mint aki mérges.
Viszont ha már így eszembe lett juttatva, ma Stone Temple Pilots-összeset hallgatok, ezek a srácok bezzeg tudtak valamit, meg hát eleve szentimentálisan viseltetek velük szemben (kapcsolatban?), emlékezve a Space Needle korszakomra, vagy mi volt a nevünk, buuuuurn burn buuuurn! (Omg, 6 éve, ázzek!)
Először is új Simon’s cat, ami zseniális, mint mindig. Nálunk is hasonló jelenetek játszódnak most esténként, Beton legyeket meg hasonló repülő zümiket kerget orrba-szájba, mindaddig, amíg (nagy ritkán) el nem kapja őket — onnantól már nem érdekesek. Ebben a videóban minden benne van: a lecsapott fül, a kattogás, az oldalazva tapicskolás, zseniális.
A másik pedig egy új kedvenc, a Monkey Dust — angol abszurd comic jellegű klipek, beszarásjó, érdemes végignézni őket. Példának a Second Coming of Christ: