Stephen Elop: “az Androidot az Apple hozta létre”.

A mai napi lolkát Stephen Elop, a Nokia új CEO-ja, a Microsoft utazó ügynöke szállította, aki kijelentette, hogy:

Apple created Android, or at least created the conditions necessary for Android to come into being

Stephen Elop (aki nagy valószínűséggel úgy fog bevonulni a történelembe, mint az ember, aki szarér’-hugyér’ üveggolyókért átjátszotta a világ egyik legnagyobb mobilgyártóját az ex munkaadójának) úgy tűnik nem szeret Wikipediát olvasni — nyilván azért, mert ott mindenféle információk szabadon áramlanak, az pedig az ő világképébe láthatóan nem fér bele. De a mienkbe belefér, és egyébként is közelebbi viszonyban szeretünk lenni a tényekkel, mint (a jelek szerint) Mr. Elop, úgyhogy következzék némi debunking.

Tekintsünk el egy pillanatra (de csak egy pillanatra) attól, hogy az Androidot (az Android Inc.-et) 2003-ban alapították, 2 évvel az iPhone fejlesztésének megkezdése előtt. Azért tekintsünk el ettől, mert való igaz, hogy ui szinten hasonló vonalak mentén fejlődött az Android, mint az iOS – mint ahogy most, a kocka fordultával az iOS fejlődik hasonló vonalak mentén, mint az Android. Ezzel nincs is semmi baj.

Akkor miért hülyeség ilyet állítani?

Azért, mert az Androidot nem az Apple kreálta, és nem is az Apple által fejlesztett operációs rendszer. Az Android egy folyamat gyermeke: a nyílt forráskódú fejlesztési modell terjedésének folyamatáé. Az Android létrejötte természetes velejárója volt annak a folyamatnak, amelyben tipikusan zárt szoftvereken alapuló iparágakba berobban a nyílt, és a tapasztalatok szerint sikeresebb fejlesztési modell, és újszerű megközelítéssel újszerű megoldásokat gyárt.

Az Androidot tehát nem az Apple kreálta, hanem a Nokia, a Microsoft, a Samsung… az összes olyan mobilgyártó, aki az elmúlt 20 évben (amióta létezik mobil telefónia) raffináltan korlátozott funkcionalitást nyomott le a torkunkon, mesterségesen hátráltatva a fejlődést, és (következésképp) a felhasználói élményt. (Jó hardver, gagyi szoftver – ismerős valakinek a felállás?)

Más megfogalmazás szerint: az Androidot nem az Apple kreálta, sőt: az iOS-t végső soron ugyanaz a begyöpösödött régi berendezkedés eredményezte, ami az Androidot, csak mivel az Apple valahol régi játékos, ugyanarra a problémára egy különböző (de hasonlóan újszerű) választ adott. Ők legalább úgy léptek be a piacra, hogy a dobozon kívül gondolkodva (mert hát ott voltak) az alapoktól újragondolták a feladatot, és egy hatalmas innovációs lépcsőt léptek. (Amit — tegyük hozzá — az Android is meglépett.)

Nem mondom, hogy ez egy szándékos folyamat volt (de azt se hogy nem) — ez a “régi” berendezkedésből fakadó természetes korlát volt, amit nem csak a mobil iparban kell(ett) ledönteni. Nota bene: ha nagyon ránézünk ugyanerre a folyamatra, van két másik érdekes mozzanat: a Symbian forráskód megnyitása (too little, too late), és a Maemo/MeeGo (szintén too little, too late) — mindkettő a Nokia kezdeményezése. Ha nem késnek el vele, most Stephen Elop nem beszélhetne ilyen hülyeségeket, legalábbis biztos nem a mostani pozíciójából, mert a Nokiának nem lenne szüksége külső forrásra operációs rendszer téren. És én nem az androidportal.hu-t tolnám, hanem a meegoportal.hu-t.

Azt állítani, hogy az Androidot az Apple hozta létre, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a VHS halála a Toy Story DVD kiadásának egyértelmű következménye. Vagy hogy az Ubuntut a Windows XP (sőt: a Microsoft!) hozta létre. Vagy hogy az első világháborút Ferenc Ferdinánd meggyilkolása okozta.

Az Apple nem okozta, csak katalizálta. Stephen Elop cége, és a hasonlók okozták.

Mr. Elop, ahelyett, hogy hülyeségeket beszél, inkább megpróbálhatná valahogy feljebb tornászni újdonsült munkaadója tőzsdei értékét, amit jórészt pont ő tornázott le oda, ahol most van. Vagy piacra dobni egy értékelhető hardware+oprendszer kombót, ahelyett, hogy régi, de már első kiadásakor is anakronisztikus eszközök rózsaszínre festésével oldja meg a termékfrissítés problémáját. Vagy fejlesszen egy tabletet. Vagy egy valamire való alkalmazást.

PicPlz, fotoblog.

Van ez a regota huzodo problema, hogy mit kezdjek a fotoblogommal. A technologia alatta anakronisztikus, ezert pl. nem tul SEO meg SMO friendly, nem keresheto jol, nehezkes az adminfelulete. Zavaro, hogy nincsenek jol integralva az egyebkent faek egyszerusegukben nekem tetszo fotogaleriak. Es legfokepp az zavaro mostanaban, hogy napok, esetenkent hetek telnek el, mire egy foto eljut az eszkozrol (telefon, fényképező) a blogra.

Atmeneti megoldaskent reaktivaltam a PicPlz accountomat, megnezem milyen az. Elso koros megjegyzesek:
– Kerulom a hulye hipster filtereket, legalabbis a cel a sajat stilus es a kapcsolodo kontinuum megorzese.
– Tetszik, hogy megszabhatom a fotokra vonatkozo licenszet. Erre egyebkent biztatok mindenkit mert az alap licensz az csak annyi, hogy copyright azt’ csa. En termeszetesen CC-BY-NC licensz ala helyeztem a fotokat, amitol megintcsak termeszetesen egyedi esetekben elterhetek. (Volt mar ilyen.)
– Tetszik, hogy a PicPlz for Android app minden foto eredetijet feltolja a Dropboxomba. (Disclaimer: Dropboxot fontos dolgok tarolasara nem hasznalunk!)
– A Dropbox integracio lehetove teszi azt is, hogy a PicPlz-re feltolt fotokat eventually es for the record
feltoljam a see no evil blogra is – amig ki nem talalom mi legyen vele.
– Megvasaroltam a PicSay Pro fotoeditort is a telefonomra, amivel kontrasztot meg szinteket tudok allitani a fotokon mielott atadnam a PicPlz-nek.

Es a jelenleg megoldasra varo dolgok:
– Fotoblog/gallery engine sorsa: az ultimate megoldas persze egy olyan sajat szerveren futo web alkalmazas lenne, ahova feltolom a galleriakat, aztan bepipalom, hogy mely fotok legyenek kint fooldalon, aka. fotoblogon. Ha erre van megoldas, akkor mar csak importalni kell parezer blogos fotot, es par tizezer gallery fotot… Kihivas szagu.
– TwitPic fotok sorsa: mivel a TwitPic egy huszarvagassal lenyulta (jogilag) a felhasznalok feltoltott kepeit, feltett szandekom, hogy mindent, amit valaha feltettem oda, lementsek es aztan toroljem a TwitPic accountomat es a romjait lepisiljem es utana reszegen satanista tancot jarjak rajtuk. Ez meg varat magara, illetve kerdes hogy erdemes-e egyaltalan.

Mobil ökoszisztéma, a webes tartalmak megmentője.

Érdekes írást olvastam Martín Varsavsky-tól. (Martín spanyol netes befektető, portfóliójában található többek között a Tumblr, a Joost, a Dopplr, a Netvibes, de leginkább a Fon közösségi wifi router megoldás egyik alapítójaként ismert.)

Martín Mathias Döpfnerrel, az Axel Springer CEO-jával beszélgetve konkludált egy érdekes dolgot: a PC ökoszisztéma rászoktatta az embereket az ingyenes tartalomra. Valahogy az elmúlt 20 évben mindenki megszokta, hogy ami PC-n van, az ingyen van: ingyenvindóz, ingyenpornó, ingyennet, warez. Ez probléma most, hogy az újságok a print haldoklásával netre mennek, mert senki nem akar fizetni a tartalomért. (Fogadjuk el általános pozitívumnak azt, ha valaki fizet egy tartalomért, ezzel segítve a tartalom előállítójának megélhetését. És itt most nem a zeneiparra gondolok, hanem az újságírókra és a zenészekre, akikre azért szükség van.) Szóval a felhasználó PC-n nem fizet a tartalomért, mert megszokta, hogy levarezolja.

Enter mobil ökoszisztéma.

Gondolkodj el, nézz magadba: mobilon egyáltalán nem szokatlan, hogy fizetsz 1-2-5 dollárt egy alkalmazásért, egy tartalomért. Természetesnek veszed, simán kifizeted. És ez szuper: a netre menekülő újságok kérhetnek (és kapnak is) pénzt a tartalomért és fennmaradhatnak, köszönhetően annak, hogy a mobil felhasználónak természetes a mobil fizetés és a micropayment fogalma, nem csinálnak problémát egy újság vagy egyéb tartalom megvásárlásából. Ez a trend Mathias szerint megfigyelhető iPhone és Android esetében, bár az Androidos tablet penetráció természetesen még kiscsikó.

A lényeg tehát: ha te print magazin vagy és menekülnöd kell, ne payment wall-os “hagyományos web” editiont adj ki, hanem mobilra/tabletre optimalizált fizetős tartalmat — jobban fogsz járni.