2005 a nyílt forrás éve.

Öröm ilyen cikket olvasni: a BusinessWeek összeszedett 5 okot, hogy miért tekinthető 2005 a nyílt forrás évének:

  1. Sikeres a RedHat: a kalapos cég 43,6%-os bevételnövekedés mellett 114%-os profitnövekedést ért el. A részvényei az év eleje óta 110%-kal drágultak, és a Credit Suisse szerint ez a trend 2006-ban is folytatódik.
  2. A Sun Microsystems megnyitotta majdnem minden forráskódját (és úgy tűnik bejött neki! – teszem hozzá): erről én is elég sokat írtam (itt, itt, itt, meg innen böngéssz), úgyhogy csak annyi komment, hogy majdnem mindent, de a Java-t nem – és ezt sokan a szemére vetik már régóta. (Pl. Eric S. Raymond, vagy az IBM.)
  3. A Motorola Linux alapokon fejleszti a telefonjai többségét. Ez nemszar, ha azt nézzük, hogy a Nokia mögött ők a második legnagyobb mobiltelefongyártó a világon. (Itt jegyzem meg, hogy a Nokia is hasonló dolgokat művel: Nokia 770 teljesen Linux rendszerszoftverrel, megnyitott forráskódok, stb…)
  4. A Firefox betört a mainstreambe: bizony, ez is idén történt (hinnéd?), és bár a 10% körüli piaci részesedésre szigorúan koncentrálva azért árnyaltabb a kép, a lényeg az, hogy az Internet Explorer mellett az emberek jó része (talán) most már tudja a nevét egy másik böngészőnek is.
  5. A kockázati tőke megtalálta a Linuxot. Szintén sok szkepticizmusra ad okot: attól, hogy idén 400 millió dollárt befektettek, még nem biztos, hogy be is válik – de bizakodunk. A MySQL, mint pozitív példa, rombol, mint egy gyorsvonat. A többiek (a cikk felsorol cégeket, akikről ideát az öreg kontinensen nem sokat hallani) vagy nyereségessé válnak 2006-ban, vagy sanyi. Mindenesetre az elemzők további befektetéseket várnak 2006-ban, ami azért már kijelöl egy tendenciát.

A magam részéről hozzátenném a tágabb értelemben vett szemléletbeli változást, ami szintén idén indult el igazán: az amerikaiak (aztán Európa) kezdik felismerni, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszerük nem felel meg a kor követelményeinek, illetve, hogy Lawrence Lessig legfrissebb postját idézzem, “the issue of IP reform is not about whether you favor property or not, but whether THE PARTICULAR FORM OF PROPERTY the government has crafted operates efficiently”. Ennek valahol része az (vagy legalábbis kapcsolódó téma), hogy a Creative Commons bekerüljön a mainstreambe (nem történt még meg), hogy a Sony féle DRM baromkodások körüli botrányért egy blogger a felelős, és még sorolhatnám. A technológia belefolyik a politikába és a világrendbe, milyenmár.

Okos kulcsszavak.

Mire nem jó egy blog! Mozilla Suite (és nem Firefox) felhasználó révén nekem elkerülte a figyelmemet eddig a Mozilla Smart Keywords funkciója (hiszed, vagy nem: a Suite nem tartalmazza alapból a megfelelő bookmarkokat), ami viszont tökéletes megoldás a problémámra, Szilárd, Templar, nagyok vagytok, hogy szóltatok róla, kudos big time!
Tehát, for future reference, a két link, ami nekem otthon is kell:
http://www.google.com/search?q=%s
http://en.wikipedia.org/wiki/Special:Search?search=%s

Na jó, meg egy harmadik:
http://dictionary.reference.com/search?q=%s

Jó hely ez a harmadik szintje a szabadságnak.

Mozilla Wikipedia search plugin.

10:07 <lipilee> akartam ma fejleszteni egy mozilla wikipedia search plugint
10:07 <lipilee> erre kiderult, hogy mar van
10:07 <eszpee> :)
10:07 <eszpee> nem lep meg azert :)

Engem se, magunk közt szólva.
Tekintve, hogy a kereséseim több, mint fele már úgy történik, hogy “keresőstring wiki” formában rakom a Google-nek, adta magát az ötlet – úgy tűnik, másnak is.
Mozilla usereknek itt, Firefox usereknek itt

(További keresőpluginek Mozillához itt.)

Mozillában egyébként sokkal könnyebbé lehetne tenni a keresést, ha az URL bar-ban nem csak egy keresőmotor (a default) jelenne meg, hanem a többi is, vagy – mondjuk – be tudnám jelölni valahol, hogy melyikek jelenjenek meg. Így se rossz, hogy sidebarban megváltoztatom a defaultot, de sokkal jobb lenne, ha beírnám URL barba, amit keresek, majd a legördülőből ott kiválasztanám egyből, hogy melyik motorral.
Talán egyszer látni fogjuk ezt – a Seamonkeyben.