Városminor a Kodály Zoltán V. Magyar Kórusversenyen: kategóriagyőzelem, aranydiploma, különdíjak!

A Rimini harmadik hely és ezüstérem után a hétvégén a KÓTA által szervezett Kodály Zoltán V. Magyar Kórusverseny résztvevői között a Városminor kamarakórus kiemelkedő eredményt ért el:

  • „Kamarakórusok – vegyeskarok” kategóriában győzelem;
  • 91,4 ponttal aranydiploma;
  • karvezetői különdíj (grat Andi!);
  • és még egy különdíj Andinak (megintcsak: grat Andi!), egy nemzetközi karvezetői szakmai találkozón való részvétel.

Mindezt erős (hovatovább: válogatott) mezőnyben, az átlagtól élesen különböző műsorral:

  • Kodály Zoltán – Weöres Sándor: Norvég leányok (kötelező darab)
  • Monteverdi: Cantate Domino
  • Mendelssohn: Denn er hat seinen Engeln befohlen
  • Eric Whitacre: Cloudburst

(A tipikus műsorról majd egy külön post értekezik.)

A fődíjas versenyre a következő műsorral mentünk:

  • Eric Whitacre: Sleep
  • Daróczi Bárdos Tamás: Járd ki lábam

A fődíjat végül a Magnificat gyermekkar hozta el, megérdemelten — gratulálok nekik innen is.

Az eseményről profi hang- és videofelvétel készült, amit megkapunk, úgyhogy ez egy szép hozzáadott érték. Városminor a Kodály Zoltán V. Magyar Kórusversenyen: kategóriagyőzelem, aranydiploma, különdíjak! részletei…

Hobo: Circus Hungaricus. (2009 Top3 entry.)

Nem tartom magam kifejezetten nagy Hobo fanatikusnak. Tetszett mindig, amit csinál, a Vadászat, meg a Kopaszkutya egy időben kedvencek között volt (a Vadászat, kérlekszépen, bakeliten, köszi Anya), de pl. egy (egyébként elég jó) József Attila-esten kívül nem voltam koncerten — azt hiszem, hogy túl fiatal voltam/vagyok ahhoz, hogy ennél számottevően többet felfoghattam volna abból, amit csinál. A 30 éves fejemmel a magyar zenei szcénában a kevés hiteles zenész egyikének tartom.

Viszont, illetve ennek fenntartásával: a Circus Hungaricus, a legfrissebb (2009. októberi) album zseniális, 2009 legjobb 3 albuma közül az egyik. (A másik kettő.) Az a ritka helyzet állt elő, hogy egy komoly üzenettel bíró anyag zeneileg, szövegileg, és hangulatilag is földhöz csap, aztán odacsap még egyszer, és utána megcsócsál. Ebben a stílusban kevésbé fontos, de nagyon jó a stúdiómunka is mögötte, a kikevert hangszín annyira állat, mint a Metallica fekete albuma, vagy egy Tankcsapda live a Szigeten.

A komoly üzenet tulajdonképpen egy kőkemény társadalom-, média-, és általános valóságkritika, az értékválságról szól, amiben élünk, és mint ilyen, olyan kordokumentummá válhat, amiből majd 20 év múlva tiszta képet lehet kapni, hogy mi volt itt 2009-ben. („Ez az infláció, ami itt van ebben a rendszerben” — © Gino, az Oláh családból. Ugyebár.)

Fun facts:

  • Érdemes elolvasni ezt az interjút Hobo-val, miközben hallgatod a cuccot.
  • Vicces továbbá, hogy a Top3-ból 2 lemezbemutató is lesz a következő 10 napban: holnap ugye AIC, 5-én pedig Hobo a Millenáris Teátrumban. (Kevésbé vicces, hogy egyikre se tudok menni: holnap versenyre készülés ven, 5-én pedig remélhetőleg épp a Hyde Parkban, vagy Towernél fogok korizni.)
  • Feltettek a hivatalos site-ra egy mintadarabot, Madárijesztő a címe.
  • Illetve érdekes, hogy a Saturnban 2900 forintért vettem meg az albumot, míg az EMI online felületén ayt hiszem kerek 3306 forintba került volna. Érdemes tehát megvenni a manifesztált CD-t, füzettel, mindennel. (Reméljük, a Hobohoz is visszajut valami ebből és nem Edvin Martont etetjük.)

Lustaság vs. Ubuntu.

Most nem arról lesz szó, hogy lusta vagyok downgrade-elni és emiatt nincs USB-m és egy sor másik dolog is köhög. Illetve azt is tudom, hogy ma már van DAAP és hasonló remote grafikus szemcukorkák, de itt most kockulás van, és hundert percent remótikum.

Képzeljük el azt a szcenáriót, amikor hallgatnánk egy kis Balázs Elemért, ámde (hovatovább) az asztali gépbe van bedugva a hangfal, mi viszont a kanapén döglünk netbookkal, macska szuszog a lábon (néha sóhajt), nyilván bűn ilyenkor felkelni. A megoldás: screenben futtatott VLC, ncurses felülettel:
aptitude install vlc screen
vlc -I curses

Új Media Library-t Shift+a-val adunk hozzá, hangerő föl/le pedig „a” és „z”, értelemszerűen alkalmazva.

(Valamint értelemszerűen lehet bonyolítani a szcenáriót, ha csak a notebookon van meg a Media Library, ekkor jöhet az sshfs, és a netbookról ssh-n belépve screenben futtatott VLC-nek megadhatjuk a netbookról sshfs-en felmountolt Library-t, triviális megoldás.)

Rakjad neki Elemér!