#til Amsterdam: IJburgi séták.

Miközben egy feldühödött koala vadságával blogolom angolul a kemóm haladását, és közben napi power walkot abszolválok, termelődnek a fotók, amik vélhetően Amszterdamban senkit nem érdekelnek — mert úgyis minden nap ezt nézik… Viszont a helyzet az, hogy a holland tavasz/koranyár nagyon szép időszak, amellett, hogy a napi séták egészségesek, javtják a vérképzésemet, a keringésemet, és általában jók nekem, kifejezetten élvezetesek is, nekem nagyon bejönnek ezek a világoszöld színek, meg a víz, meg a csatornák, meg a víz. Mind you, ez IJburg, nem a belváros. Amszterdam legújabb negyede, mint tudjuk, szóval itt mesterséges vizek vannak, meg kockák, meg mesterséges vizek, meg még sok víz is vitorlásokkal, speed boatokkal, meg szörfösökkel, de ettől (vagy épp ezért) nagyon szép kis környék. Egy szó mint száz, összeraktam a sétás fotóimból egy kis galériát, ilyen helyen lakunk, enjoy!

Bónusz kontent: IJburg photosphere, koranyár edition.

Update:

Ahogy az lenni szokott, a poszt posztolása után pár órával készült még egy adag szupi kép, úgyhogy új poszt posztolása helyett posztolok egy másodlagos galerit. Steigereiland, Diemerpark, és egy népszerű szelfi, micsoda tartalom!

IMG_20150521_175328-PANO
Steigereiland, a szomszéd sziget

 

Kemó hivatalosan megkezdve.

Az előbb bevettem az első 8 bogyót (4 Prednisolon és 4 Procarbazine), úgyhogy hivatalosan is megkezdtem a kemoterápiát. 12:45-kor kapom az első adag infúziót, meg megbeszéljük a többi (számos) gyógyszer szedési módját (ütemét, really).

Tegnap esti állás szerint 75,4 kiló vagyok, ami ahhoz képest, hogy az elmúlt napok brutális éjszakai izzadásokkal teltek (ie. ki vagyok száradva mint a fene), igen jó érték, megkockáztatom, hogy ha erre sikerül helyreálltani a vízháztartásomat, akár 77-78 kiló is lehetek.

A Prednisolontól pedig sokat várok ezen a téren, B tünetek szempontjából állítólag ez ilyen IDDQD cucc, és 1-2 napon belül azt a másodlagos tünetet is megszünteti, ami nem is volt.

A végére itt van nektek egy dinamikusan sportos Beton:

IMG_20150510_181553

Kidzsindzsáztam a Facebook profilomat.

Most, hogy itthon vagyok és leginkább pihenek egy ideje, nagyon függök a netről érkező gondolatelterelő tartalmaktól. Megy a Twitter → Facebook → 9GAG → Index → 444 → Twitter… mágikus kör, remekül el lehet vele ütni órákat anélkül, hogy azon agyalnál hogy mi a fasz van veled. (Egyébként szerdán megjön a szövettan! SZERDÁN!)

Egyrészt viszont marha érdekes a Facebook. Most, hogy napi szinten elkezdtem használni (miután nagyon hosszú ideig, tudhatjátok, egyáltalán nem használtam), egyszercsak elkezdte populálni önhatalmúlag a timelineomat emberekkel, meg a velük történt dolgokkal. Olyan exkollegák tűntek fel, akik már akkor se érdekeltek amikor még nem voltak exek, iratkozhatok le mindegyikről kézzel, mint az állatok. (Persze vannak olyanok is, akik maradtak.) Másrészt a posztjaim alá érkező likeok és kommentek alapján úgy fest, hogy hirtelen az én posztjaimat is belepakolja más timeline-jába, és bekerültem a vérkeringésbe, for better or worse. Tudtam, hogy így működik a Facebook persze, de érdekes a saját bőrömön látni, és találgatni, hogy vajon XY most a social graphomon végzett milyen aktivitásom miatt lett a Facebook szerint releváns.

Egyébként meg cserébe amiért a Facebook ilyen rendesen csinálja helyettem a dolgokat (nem világos hogy örülök-e neki), felfrissítettem a személyes adataimat (valamelyest), ami főleg annak számít, akit esetleg (kizárólag baráti körre korlátozva) a holland telefonszámom érdekelne. Nektek üzenem, hogy a Facebook rosszul jeleníti meg a holland számomat: 06-tal kezdi, ami nyilván rossz (Hollandián belül működik így), ha hívni akarsz, akkor a 06 helyett +316 az előhívó (és utána a többi).

Másrészt az Indexet és a 444-et kezdem tudatosan kerülni, biztos szemét dolog ez. Igyekszem a vicces (-en fogalmazott) hírekre korlátozni a látogatásokat, meg kibányászni azt a napi 1 linket a „Mindeközben” rovatokból, amik nem jelentek meg 2 napja 9GAG-en, Twitteren (akár az enyémen haha), vagy máshol. De a politikai szarságok… még innen is depresszióba esik az ember, még akkor is, ha tudom, hogy pont ezek miatt jöttünk el, és hát eljöttünk. Na, szóval kerülöm.

Cserébe próbálok rászokni (de még nem épült be a körforgásba) a Jalopnik-ra, a Bored Pandára, és az ArchDaily-re. És persze párnaponta meg lehet nézni az XKCD-t, és a Feedly feedjeimben Kottkét és a Cyanide and Happiness-t. Ezzel már elmegy egy nap!

Fejlécnek meg kaptok egy macskát, aki szerint a dobszerkó (új szerzemény) közepe a legjobb hely délutáni sziesztára.