Címke: ragmeg

Ragmeg Forrest!

(Title by courtesy of Ninja.)

Dacára annak, hogy tegnapelőtt még elég cudarul volt a hasam (ezen persze a védőital segített), és hogy tegnap délután nem tudtam hova kucorodjak a tüdőfájásomtól, ma megkezdtem a futó sessionjeimet. Most, hogy sokkal kevesebbet bringázom, valami mozgás kell. Arra most rávezettem magamat, hogy a Campagnolo bringás jégeralsó-szerűség futásra tökéletesen alkalmatlan, úgyhogy itt egy probléma, ami megoldásra vár, de alapvetően ez az, amivel levegőzöm is, mozgok is – jobb most nem jut eszembe. (Esetleg még taiji a Vérmezőn.)

Már az úton-átkelésnél sikerült meghúznom a bokámat, de becsülettel lefutottam egy kört, még ha meg is kellett állni, és nyögvenyelősen (vagy inkább köpninyelni-sem) is ment. Legközelebb már jobban rakom majd.

A hét margóján.

  1. Továbbra is diliház Magyarországon autópályázni. Egyszerűen nem értem, hogy miért vagyunk mi az az ország, ahol 2 sáv van: a 100-110 kmph sáv, és a 160-170 kmph sáv. Miért nem lehet itthon rendesen, tempomatos 140-nel menni, és miért lehet pl. Ausztriában. Kár.
  2. Ha Demszky nem semmisíti meg a futóversenyeket nem engedélyező döntést (mint ahogy úgy fest, hogy megsemmisíti), borítékolhatjuk, hogy a Critical Mass-eket sem fogják jóváhagyni. Ez természetesen röhej, és ha így lesz, akkor ez lesz az első olyan tüntetés, ahova elmegyek, mert ki akarok állni a véleményem mellett. (Mert azt persze szintén biztosra vehetjük, hogy bringás felvonulás az mindig lesz április és szeptember 22-én, engedéllyel, vagy anélkül.) Ennyire aktívan élhetetlenebbé tenni egy nagyvárost nem mindennapi teljesítmény, ezúton is gratulálok a Fidesz-MSZP eme sikeres együttműködéshez. (Egyetek szart.)
  3. A másik érdekes hír a héten az Indexes újságírók előállítása kapcsán tett főkapitányi nyilatkozat (és Indexes kivonata):

    A másik esetben egy olyan újságíróról van szó, aki a mai napig nem tudott semmit felmutatni, hogy bármilyen újság szerkesztőségének az eseti vagy rendszeres újságírója lenne.

    Amíg nincs rendszeresített jelvény vagy bármilyen biztos megkülönböztető jel az újságírókon, az előállítás kockázata fennáll.

    Nem tudom, hogy az előállított, igazolvánnyal nem rendelkező újságíró blogger volt-e vagy nem, de az üzenet egyértelműen szól a bloggereknek is. Nehéz ügy, mert persze a rendőrségnek tényleg van joga oszlatni, viszont ez a mondat 2007-ben, amikor a nagy hype pontosan a hivatalos és nem hivatalos újságírás közti határ elmósódása, necces. A megoldás pedig nem az, hogy legyen az nemhivatalos újságíróknak is azonosítójuk. (Dokument, dokument!) De akkor mi?

  4. Csütörtökön megtartottuk a Szubkultúra Filmklub alakuló ülését, a műsor a Tudatlan Tündérek volt, Ferzan Özpetek meghatározó buzis filmje, egyik személyes kedvencem. Olasz film, tehát felirattal néztük. Érdekes, hogy feliratos filmnél is akkor röhögsz csak a poénon, amikor az elhangzik — akkor is, ha egyébként az eredeti nyelvet egyáltalán nem érted, a feliratot pedig már másodpercekkel előbb elolvastad.

Hűvösvölgy, bringa.

Nem is tudom, mikor legutóbb.

Persze mindenekelőtt: RIP, zöld fejkendőm, úgy tűnik, a sarki plázában sikerült végleg elvesztenem. Pedig még alig múlt 10 éves, még Bata adta. (És most valószínűleg végtelenül örül, hogy végre elveszett. És persze cafatokra volt szakadva (eszmévé foszlott), úgyhogy annyira azért én se sajnálom, csak hát mi lesz most a fejemen. (A bukó alatt.)

A Hűvösvölgybe vezető bringaút pedig 5 baros gumikkal továbbra is ön- és utódveszélyes. Közvilágítás nuku, cserébe vannak keresztgyökerek és 20 centis repedések, olyan sebességbe váltottam fel, ahol megvétele óta nem volt a lánc.