Címke: ragmeg

A Dózsa György útnál, ahol a posztom volt, két néni leste mosolyogva a tömeget – a fényképezőjük miatt azt hittem turisták, ilyesmit magyarországon kevesen használnak. Aztán kiderült, hogy unokát, családtagot várnak, hogy fotózhassák. „Ennyien még szavazni se mennek el”, mondta az egyik. Várhattak vagy 2 órát, rengetegen voltunk.

Köszi harmincsokezer ember, köszi 350 szervező, köszi sok key organizer (a Kükü, a ninja, a Sinya, a többiek, akiket nem is ismerek vagy kifelejtek), köszi Sólyom László, hogy ott voltál, arc vagy.
(Köszi vas meg lighttpd meg MySQL meg Drupal, hogy bírtad a Magyarország egyik legterheltebb webszervere státusszal járó terhet.)

Ma mi voltunk a mekkorákok, nemigaz?

A hajnalit folytatandó…

Minden esemény előtt előjön ez az ellentét dolog. Kikerültünk (nagyon helyesen) az egyik legolvasottabb autósblogra: Élőben a városból cikk. Sejtem, hogy a kommentboxban parázs vita fog kialakulni.

Mosolygok (én mosolygok) a kettős mércén, amit itt látok: az autósókkal ki van szúrva mert be van akadva az egész város (skandallum), az evil önkormányzat mindenhova buszsávot fest (skandallum), pedig annyi lenne az egész, hogy ledózeroljuk a belvárost és húzunk egy autópályát a helyére. Nem tudom te hogy vagy vele, de nekem végigfut a hátamon a borzongás, ha elképzelem az Oktogont többszintes (!) kereszteződéssel, és ha már, akkor miért állnánk meg az Oktogonnál: csináljunk mindjárt a Blahára is, meg a Jászaira, meg lehetőleg az Astoriára is, meg az Andrássyra végig. Aztán majd integetünk az ott lakóknak reggelente.  Közlekedni lehet majd,  a szmog miatt ködlámpával („ködzáró fény”), és lehetőleg csak Gödről Budaörsre, mert a város, na az lakhatatlan lesz.

A bécsi-svájci példa jó, élvezném, ha itt is lenne ennyi kultúra. (Etwas kultur muß sein!)