Dübörög itt a másodkerben a 3as6árh1 party, ahova nem fogok már felmenni.
A kocsifeltörésről pedig annyit, hogy aki még egyszer nekem azt találja mondani, hogy a második kerület milyen jó hely, meg biztonságos, meg kellemes, az megbaszhatja. Egy év alatt másodszor törik fel az autómat, oké, hogy most lomtalanítás van és a populáció legalja dzsemborizik egész álló nap az utcákban, de akkor is: ilyenkor miért nem lehet jelenlétet erősíteni, amúgy rendőrileg?
Az első feltöréskor csak egy rádiót vittek el, most ennél sokkal hosszabb a lista: a 60 db CD a kesztűtartóból, a kedvenc bringástáskám a csomagtartóból, benne Blackberry, pumpa, elsőlámpa, RP esőkabát, fotóállvány (mellette a nagy fotóállvány – azt is elvitték, dögölnének meg), meg pár apróság, pl. a kocsi teljes dokumentációja, szervízkönyv, biztosítási kötvények másolatai… Alsó hangon is 120-150 ezer forint kár, plusz a három ablaküveg, amit cseréltetni (pótoltatni) kell. És három, bazmeg, mert a kis hátsót nem tudták kihagyni. Ezért az egy mozzanatért külön ütném szét a tettes könyökét alumínium baseball-ütővel. (Békésen, mert egyébként békés srác vagyok.)
Nem akarok többet ide hazajárni, autóval főleg nem, és alapvetően faszkivan, hogy második hónapja kell százsokezer forintot beleölnöm a járgányba, persze tudom, járjak bringával, de akkor te meg hozz haza egy tévét bringával, na szevasztok pöcsök, én léptem.
Címke: blog
Bányászat.
A bányászlovak, az mennyire durva egy intézmény! Bazmeg lent a föld alatt, nem is látja a napot, csak gürcöl ott szegény pára, a (mondjuk) sóbányában. (Én Krakkó mellett láttam egy általam megjegyezhetetlen nevű kis faluban ilyet.)
Bármi, egyébként, amit az emberiség régóta csinál, maga az emberi értelem története, és mindegyiket érdemes csak úgy magában kutatni. A föld művelésének művészete, épületek létrehozásának tudománya, a gyilkolás és az elnyomás praktikái…
Megyek is haza, lomtalanítani.
Happy hours.
Megraktuk ezt a péntek estét is, hejj.
