Címke: webgetto

Bookmark (és más) sync saga: megoldás.

Az alapprobléma ugyebár ismert (további részek, sorrendben: itt, itt, itt, itt, itt és itt): szinkronizálni szeretném a Firefoxom bookmarkjait a gépeim között. A végső megoldást egy hibrid rendszerben találtam meg, ami egyrészt megfelel az igénynek: szinkronban vannak a bookmarkok, másrészt két új featúrát is behoz:

  • a nyilvánosbookmarkok intézményét, és
  • egyéb fontos file-jaim szinkronizálását.

A megoldás végül tehát két eszköz párhuzamos használata: a Subversion verziókövető eszközé (az ötletért továbbra se tudok elég hálás lenni Zsolonak) és a del.icio.us taggelős-webgettós bookmark rendszere (azt hiszem először mn javasolta a kommentekben). Bookmark (és más) sync saga: megoldás. részletei…

Del.icio.us bigyó.

A saga újabb eleme, többek javaslatára, a Del.icio.us szociális bookmark izé onlájn bookmark bigyója. (Webgettó, bazmeg, tudodmikor jegyzem meg, hogy ez most pontosan micsoda. És: igen, eddig nem használtam Del.icio.us-t. Sose.)

Már látom, hogy csak félig csinálja azt, ami nekem kell, vagy annyira se. Bookmarkolni ugyanis nagyon ritkán szoktam. Nálam a bookmark az az a link, amit állandóan használok: a blogom „blog this” linkje, a cégem adminfelülete, és a gyorskereséseim; ezeket akarom, hogy szinkronban legyenek, de értelemszerűen nem akarom a te orrodra kötni, sőt. A másik: szeretek (lévén textalapú csávó) fontosabb, gyakran használt linkekhez keywordöt párosítani a firefoxomban, hogy ne kelljen borzolgatni jobbra balra, csak F6-[keyword] és már pattan is. Del.icio.us-nál ezt is elfelejthetném (ugye?), hisz nem erre való.

A többi dolgot inkább megkeresem újra Google-ban, mondjuk kéthetente ha egy „hagyományos” bookmark beesik – lehet persze, hogy azért volt ilyen kevés, mert nem volt a gépeim között szinkronizálva, és ezen a téren pont a del.isö.sz bigyójára vágytam tudat alatt. Meglátjuk.

A „core bookmarkjaim” szinkronban tartása továbbra is nyitott kérdés, és továbbra is jobbnak tűnik subversion használata a célra, mint valami béta gyász.

Intel webkettes suite – csak be ne szarjak.

Eljött a pont, amikor a corporate „húzzunk rá buzzwordöket meglevő technológiára és csináljunk magunknak pénzt belőle” hozzáállás előrángatta az első teljesen értelmetlen projektet: Intel SuiteTwo.

Hát beszarok: „a combination of several Web 2.0 applications designed to operate on PC-based hardware”. Ekkora baromságot az Intel még eddig biztosan nem dobott be a köztudatba, pedig azért van egy pár erős contest entryjük.

Adott egy pár webkettes tool: blog, wiki, rss, és akkor csináljunk ebből egy suite-ot, ami majd PC-based (sejtem: Intel-based) vasra lesz optimalizálva.

Lol.

A webkettő (ha már a buzzwordhöz akarunk sztikkelni) egyik lényege a minél magasabb szintű platformfüggetlenség. Ha egy hardware (processzor, ráadásul!) szállító erre akarja ráhúzni a maga „optimalizáltuk” bullshitjét, azt messziről fogja körberöhögni a szakma, és csak azért megy közel, hogy bottal megpiszkálja. („Cickány!”)

Kezdésnek a sajtóközleményt leadó cikk rúg beléjük egyet:

The company could not answer questions about why this suite may run better on Intel platforms rather than on other microprocessor systems such as AMD.

Ha az Intel által emlegetett „Business 2.0” erről szól, akkor temethetjük az egészet már most. (Mai tudásunk szerint persze a Business 2.0 tényleg erről szól: csinálj valami baromságot, amiben van AJAX meg mondjuk egy darab újítás, és szerezz rá annyi venture capitalt, hogy garantáltan ne lásd át többé a piaci realitásokat. Aztán olvadj bele valamelyik „nagy” cégbe, mint nyolcszázadik fejlesztőcsapat, aki kisebb átszervezések kábelezési munkáit végzi.)

Born dead, I say.