20 éve omlott le a berlini fal.

Berlin, bébifal a fal keleti oldalán a Brandenburgi kapunál. Ha mögé mentél, lőttek rád. (Szabó Tamás képe)
Berlin, "bébifal" a fal keleti oldalán a Brandenburgi kapunál. Ha mögé mentél, lőttek rád. (Szabó Tamás képe.)

Nagy időket hagytunk pont ki, barátaim. Nézem itt a képeket, hogy micsoda egy rendszer omlott össze alattunk 20 éve. Ha csak a végkifejletet nézed, felmerül, hogy micsoda elbaszott elmék kellettek egy város méretű gettó létrehozásához. (Mindkét oldalon, teszem hozzá. Nézd a fotókat, ahogy a nyugati oldalról nézik az építkezést.) Érdekes nagyon a történelmi perspektíva, hogy tulajdonképpen kicsi logikus lépésekkel hogy jut el egy nemzet (még ha diktatúra is) arra pontra, hogy fal építésével akadályozza meg a polgárai külföldre szökdösése miatti demográfiai katasztrófát. (Ezért nehéz a történelmet megérteni: utólag egyszerre nézel 50 évet, és nem érted, hogy ezt hogy hagyhatták az emberek. De ha csak a kis, egyenként elviselhető változásokat nézed, mindjárt nem tűnik olyan irreálisnak. Egy kis szögesdrót ide, aztán amikor már megszokott, hogy úgyse lehet arra mászkálni, már rezignáltan veszed tudomásul, hogy odaépítettek egy falat is, stb.)

By Sunday afternoon, East German radio broadcasts reports of citizens who say they are grateful to be protected from the criminals in the West. Border guards are taking “measures” to do that. What the radio doesn’t say: the “measures” are orders for East German soldiers to take aim at any citizens trying to flee the republic, and shoot to kill.

(Newseum.)

Beszarás, komolyan.

Nem sajnálom, hogy csak 11 éves voltam a rendszerváltáskor, mert azért pl. így is viszonylagosan működő saját emlékeim vannak egy taxisblokádról (amire már lehet utánaolvasott tudást halmozni), de csak pár évvel kellene öregebbnek lennem (na jó, mondjuk 8-10 évvel), hogy ezeket a pillanatokat akár élőben is megnézhessem. Így csak az utólagos hápogás marad, hogy pl. a Potsdamer Platz, ahol 2002-ben a számat tátottam, hogy építészetben ilyet is lehet, hogy nézett ki 30 évvel azelőtt…

Potsdamer platz ma
Potsdamer platz ma. (Jorge Lascar képe.)

Ajánlott olvasmány/nézmény:

“20 éve omlott le a berlini fal.” bejegyzéshez ozzászólás

  1. És érdemes azt is megnézni, hogy hogyan ünnepelték meg: kreativitás, felszabadultság, nagy népi megmozdulások (a dominodöntés beszarásjó ötlet), kollektív öröm. Nem pedig zsírszag, lacikonyha, vattacukor-árus, szar beszédek, egymás hajigálása, lenyúlós ízléstelen tömegrendezvények…

  2. @will , én is valami hasonlót akartam írni, párhuzamot vonva, hogy ők megbékéltek a múlttal, itt pedig ilyesmiről ugye szó sincs. hogy az, akire felnézhetnénk pl. NDK-turista ügyben, az a legnagyobb komcsi, és többnyire inkább molotov-koktélt dobálunk feléje (persze nem, mert visszavonult), stb.

    mindegy, ez egy ilyen ország, itt nem volt fal.

  3. a taxis blokádra még én is emlékszem, pedig csak 6 éves voltam.. :) (tudom-tudom) igaz az egészből fel sem fogtam semmit, hogy itten most rendszert váltunk.

  4. Szerintem a mi falunkat (mint építmény) az agyakban húzták fel. Ezen sajnos sokkal nehezebb lesz áttörni, mert egyenként faszkalapról faszkalapra kell végig csinálni. Ahhoz pedig nincs se ember se kedv. Talán ha leigáznának minket újra, talán akkor lenne ismét magyar egység.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Loading Facebook Comments ...