speak no evil

Egy kis gondolatmorzsa az összeesküvés-elméletek kedvelőinek.

Nem vagyok meggyőződve róla, hogy nem szándékosan tartották vissza ezt a Microsoft-Yahoo! üzletet (a Techcrunch oldala a hivatalos press release-ről). A Microsoftnak most lett olyan keresője, amivel sikeresen veheti fel a kesztyűt a Google-lel szemben, beletolták a Hotmailbe is, és ami azt illeti, működik is a dolog. Egy MS-Yahoo megállapodást két hónapja (vagy akár fél éve, vagy mióta húzódik ez az ügy) azt a reakciót váltotta (volna) ki az emberekből, hogy íme, egy újabb futile (vagy szép magyar szóval: fjútájl) próbálkozás a Microsoft-tól a Google megszorongatására. Nos, a Bing megjelenése óta azt hiszem erről szó sincsen, valóban erős lineuppal támad a Microshoo! (vagy Binghoo!): marhajó keresőmotor, baromi nagy felhasználói bázissal. (Még ha nagyrészt nagymamákból áll is.)

Aztán az, hogy a MS tartotta vissza, megbeszélték, vagy direkt lassított le a felvásárlással, az végülis tökmindegy. A lényeg az, hogy harc lesz a keresőpiacon (meg az OS piacon is, ugye: Google Chrome OS vs. Windows 7 — lol), és ez a felhasználónak többnyire jót szokott jelenteni.

(Ja, és háború Office fronton is! MS Office Live vs. Google Docs, FIGHT!)

Valamiért a Google Reader upgrade-ekkel mindig az az érzésem, hogy amolyan “geekektől geekeknek” feature-ök. Egyszerűen nincs meg az a konzisztencia feeling, ami egy Facebooknál, vagy (Isten bocsássa meg) Twitternél. Ha ide kommentelek, az most akkor shared item, és egy külön helyen komment? Ha “like”-olom a hírt, odabiggyeszt egy vigyoriarcocskát, de vajon megjelenik a Shared Itemek között? Mi a funkcionális különbség a szimpla Share és a Like között? Miért két totálisan különböző dolog a Share és a Share with note? Miért nem tudok Note-ot editálni? Mi a különbség a komment és a Share with Note között? Miért nincs összevonva az “also shared by”, a “like”, és a komment megjelenítés? És akkor még fel sem merülnek olyan kérdések, hogy miért nincs search tips (tudod, autocomplete a keresőmezőben) legalább a saját feed tartalmakból (mint kézenfekvő fícsör), és egyéb usability funkciók, amik esetleg más Google cuccokban vannak.

Valahogy az van az egészben, hogy van egy baromi jól működő alap alkalmazás (amivel feedekre lehet feliratkozni és azokat olvasni), viszont a jelek szerint a Google egyszerűen nem ért a közösségi funkciókhoz, ezért összelopkod (nem szégyen az) mindenféle ötletet máshonnan és egymásra dobálja ezeket a funkciókat, különösebb konzisztencia nélkül. Aztán ki így használja ezeket, ki úgy. (Mikor így, mikor úgy.)

Igen, azt hiszem ez az: a Google még mindig ahhoz ért a legjobban, hogy a fellelhető információkat könnyen elérhetővé tegye. Ahhoz, hogy mindezt megoszthasd, szocializálj — ahhoz nem. Kicsit ilyen “a webkettő Microsoft Outlook-ja” feeling, amikor egy alapvetően nem erre készült alkalmazásba bele kell tenni minden szart, amit a piac meg a trend diktál.

A Google Chrome OS érdekes kezdeményezés, bennem viszont elég sokminden merült fel vele kapcsolatban:

1. A Linux kernel triviális választás, nyilván ezen lesz valami lightweight ablakozó, amin csücsül egy Chrome, illetve csücsülnek a Chrome folyamatok (létező technológia, ugye) — ami azt jelenti, hogy addigra lesz stabil natív Chrome Linux alá. Ez jó.
2. Nincs ugyan kőbe vésve, de mai állapot szerint azért egy nem teljesen egységsugarú usernek szüksége van desktop alkalmazásokra. Egy kis képszerkesztő (ha nem is Photoshop vagy Gimp), screenshot alkalmazás, webkamera capture, ilyesmi, és hát egy jófajta torrent kliens über alles. És persze vannak ezekre webes megoldások, de egyrészt mai állapot szerint ezek többnyire a vicc kategóriába tartoznak (tehát sok fejlődésnek kellene még megtörténnie) — itt jól jön a Linux, de ingoványos talaj lehet, ha a Google nem hajlandó valamely meglevő disztibúció csomagjait, csomagkezelőjét használni.
   1. Ha igen, akkor nagyon közel kerülünk egy Ubuntu-, vagy hasonló derivatívhoz, csúnyábban szólva pl. egy új Ubuntu Theme-hez, és akkor a Chrome OS gyakorlatilag csak kommunikációs fogás, publicity stunt lenne, ez tehát nem valószínű.
   2. Ha pedig nem, akkor a Google a nyakába veszi azt a terhet, hogy egy, a nagyokkal (mármint a nagy disztrókkal) egy szinten levő Linux disztrót kell összeállítson, felvéve a versenyt, annak tudatában, hogy ha van natív Linuxos Chrome, akkor bizony a többi disztró pillanatok alatt fogja csomagolni és kiadni akár az egész Chrome OS Theme-et, minimum look&feel szinten. Ezalól kibúvó lenne, ha a Chrome OS-be a Google beleépítene valami szemét módon resztriktív licenszelésű komponenst (pl. mégse adná ki a Linuxos Chrome-ot), ami némileg ellentmond a Google alapelveinek (ha legálisan megteheti egyátalán), úgyhogy érdekes lépés lenne.
   3. És persze ott a harmadik lépés, hogy tényleg meglépik a paradigmaváltást, és semmi más nem lesz az OS-ben, csak Chrome, és a Skype-tól elkezdve a képszerkesztőig mindent webes szolgáltatásként próbálnak megvalósítani. Ekkor pedig a rendszer vagy szar lesz, vagy nagyon bézik. Vagy zseniális a Google (ilyet is láttunk már), és tényleg megváltja a világot.

   Nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy merre halad az OS, és merre változik azáltal a Google — kíváncsian várom.

3. Másrészt általában pl. amint képszerkesztés, vagy webkamera kerül a képbe, előjön a Flash — mai szintű netbookon pedig Flasht használni nem túl jó, még alapszinten sem, mint pl. FLV. Próbáltál már Magic Crayonozni netbookon? Ráadásul ha tényleg elkezdődik külső webes alkalmazások agresszív fejlesztése, azok várhatóan JavaScript- és ezáltal erőforrásigényes állatok lesznek. Ezen a téren tehát súlyos hardware fejlesztések kellenek, ami a hírek szerint in the pipeline, tehát ez is működhet, illetve szigorú quality control, ha tényleg külsős fejlesztőket engednének be és nem mindent Google fejlesztőkkel oldanának meg.
4. Felmerül az offline alkalmazások kérdése. Jelenleg Google Gears az, amivel az ember megoldja (Chrome-ban default, ugye?), de az offline mode jelenleg nem teljes (ha még a Google is pirossal írja oda, hogy v0.1, akkor az, barátaim, v0.1), , ha offline akarsz dolgozni (úgy értem érdemben dolgozni), arra még mindig alkalmasabb egy desktop alkalmazás. Itt tehát megint fejlesztésekre lesz szükség, ha a realitásoknak is teret engedünk.
5. És a jövőbe tekintve felmerül, hogy mi értelme ennek az egésznek.
   1. Vajon ha megvan a Chrome OS, akkor lesznek olyan funkciók, amik csak az alatt működnek?
   2. Belecsúszik-e a Google esetleg olyan egyoldalú szabványmódosításokba, mint a Microsoft, amikor neki volt (IE által) hegemóniája a neten, hogy a többi oprendszert/böngészőt kiüsse a versenyből?
   3. Ennek kapcsán indul-e majd antitrösztper, indul-e piaci fölénnyel való visszaélés miatt per a Google ellen?
   4. Feladja-e végre a Google a “do no evil” elvet, vagy továbbra is tolja bele a pénzt egy ingyenes rendszerbe az emberiség általános jobbítása érdekében?

   Aztán ebből újabb kérdések támadnak:

   1. Lesznek rajta reklámok?
   2. Ha igen, mennyivel fog több adatot gyűjteni a Google, hogy jobban célozzon meg téged, kedves felhasználó?
   3. Mikor jön az első botrány, hogy a Nagy Testvír kiadta a torrent adataidat az addigra jogvédő szervezetté előlépő Pirate Bay-nek?

És a legfontosabb: ha a Google Chrome OS egy mindentől lecsupaszított webes szolgáltatás masina lesz, miben lesz több, mint egy kioszk? És miért fogják az emberek egy iPhone helyett ezt választani?

Ma reggel a Prism frissítése után arra lettem figyelmes, hogy, hogyismondjam, a Prism-GMail nem működik többé. Az Ubuntu csomagnak megváltozott a folderstruktúrája, és .prism/[profilstring].default/webapps/google.mail@developer.mozilla.org/ helyett szimplán .prism/gmail lett a webapp elérési útja, amivel egyébiránt az Offline GMail tartalom is ugrott. Ami ennél érdekesebb: hiába állítom át a prefs.js-ben a nyitó URL-t, következő indításkor felülírja, ez pedig különösen érzékenyen érint, hiszen nem “stock” GMail-t használok (használnék), hanem Google Apps for Domains-t, aminek más a nyitóoldala ugyebár. Próbaképpen átírtam az URL-t a /usr/share/prism/apps/gmail.webapp -ban is, ami egy PKZIP-elt állomány saját webapp.ini-vel, és csodák csodája — no love. Itt aztán félbe kellett szakítanom a kotorászást, mert dolgozni is kell valamikor, és megállapítottam, hogy tulajdonképpen a Prism 1.8-ról 1.9-re frissítve eltört. (Itt jegyzem meg, hogy felmerült a gyanú, hogy a nyitó URL (ami az én esetemben egy deeplink, nem csak a szimpla login oldal) szintaxis is változhatott, mert pont ma reggel volt GMail upgrade is Google-éknál.)

Long story short, visszaálltam Thunderbird-re, amit továbbra is szeretek, és még láthatóan fejlődött is, amióta nem használtam (vagy nem túl aktívan).

Aztán talán a hétvégén a Prism-et is megszögelem, már csak kíváncsiságból is, de nem biztos, hogy vissza is térek rá — kell néha a változatosság.

Azt ugye 100 helyen hozták, hogy egy svéd bíróság elsőfokon (tehát nem véglegesen) elkaszálta a ThePirateBay alapítóit, fejenként 1 év és összesen majd’ 120 millió korona bünti.

A Forbes kicsit továbbgondolta az esetet: a Google (ugyebár) lényegében ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a felhasználóinak, mint a TPB — ami azt illeti, ismerek olyan embert, aki Google-ön keresi a napi betevő sorozat-torrentet.

Azzal tehát, hogy a TBP-t elkaszálják, a torrentpiac némileg elosztottabbá válik, és a felhasználóknak egyszerűbb lesz a Google-t hívni segítségül, következésképpen a Google ilyen irányú felhasználásai fel fognak futni. (És felteszem, hogy a torrentsite-ok is beszállnak a partiba további keresőoptimalizálással.)

Márpedig ha a Google-t, a mai internet egyik alapfunkcióját beperelik ugyanazért, amiért a TPB-t, na abból egy érdekes háború fog kibontakozni.

Az eddig is megvolt, hogy nem Sun, meg nem HP vasakat használ a Google; de hogy ez a Gigabyte-nak mekkora biznisz, az csak tegnap ötlött először eszembe. Mennyi szervert épít vajon a Google mondjuk egy negyedév alatt?

Nem vagyok egy rémesen aktív Facebook felhasználó. Ezúton szólok mindenkinek, hogy ha én egyszer elkezdek unalmamban Mafia Wars-ozni, az azt jelenti, hogy megnyertem a lottót és emiatt kidobott a csajom, no woman no life, ugye. Ezzel szemben szeretek jelen lenni (már amikor jelen vagyok) chaten, elérhetőség, szeretet, mindenki egyért, egy mindenkiért, májusegy.

Egy ideális világban persze a Facebook-szerű szolgáltatók XMPP-alapú chat szolgáltatást fejlesztenek ki az eleve nyílt API-val készülő szociálisháló-alkalmazásaikba, amikbe egyébként OpenID-val tudok bejelentkezni — egy ideális világban nyílt szabványok működnek, és nem aprózódnak el az ember társadalmi kapcsolatai for-profit szolgáltatók által meghatározott demarkációs vonalak mentén. A reális világban meg ugye van nekünk Facebook chat, elvileg webes alapú, elvileg saját felületen használható, meg kapunk az arcunkba Skype-ot, “nyílt szabványok, my ass, ha az én usereimmel chatelsz, akkor az én reklámjaimat nézet, kicsirigó”.

A reális világban viszont kapunk olyan prófétákat, mint Eionrobb, és ő elhozza nekünk a skype4pidgin és pidgin-facebookchat plugineket, amelyek segítségével a kedvenc chat alkalmazásunkból tudunk ezeken az egyébként zárt(-ish) protokollokon is kapcsolódni a mi kis szociális hálónkhoz.

Külön jó, hogy (a jelek szerint) Eionrobb Ubuntu user, és .deb csomagban is jönnek ezek a pluginek, így aztán egy
dpkg -i pidgin-facebookchat-1.47.deb
és egy Pidgin restart segítségével kb. 5 másodperc alatt kipipálhatjuk a Pidgin Facebook-támogatását is.

Adakozhatunk is neki, megérdelmi, bigup Eionrobb.

Na fasza, Prism alatt teljesen szétesik a GMail, minden béta.