speak no evil

Felszaladt a Lucid a desktopomra is (ezt használom a legtöbbet, úgyhogy erre vagyok kényes mostanság). Eddig ez volt a legflawlessebb, úgy látszik, még mindig az asztali gépes alapkonfigokra tesztelik ki legjobban.

Tegnap 2 lefagyás után úgy döntöttem, hogy a 9.10-es Ubuntunak mennie kell, és “egyszer élünk” alapon feltoltam a 10.04-et. Annyit már tanultam, hogy a dist-upgrade-et Debianra találták ki, Ubuntunál inkább a clean install a tuti (/home-ot megtartva persze, de alkalmazásbeállításokat már törölve), és alig futottam (eddig) problémába:

• A RaLink wifizsuga nem működik out-of-the-box (illetve még jobb: működik, de csak TKIP titkosítással, AES-sel nem), erre itt van a megoldás, semmi extra, csak fordítani kell egy rt2x00 drivert. (Persze ha ezt anyámnak kéne elmagyarázni telefonban…)
• A képernyővillogási probléma, ami a teljes 9.10 lifecycle alatt megkeserítette a logint, érdekes módon eltűnt. Ez azért vicces, mert nyakra-főre hangoztatta mindenki, hogy ez bizony hardware probléma, és az Ubuntu működik helyesen. Biztos így is van, de úgy tűnik, mégiscsak sikerült találni egy workaroundod, eh?
• A Compiz valamiért nem működik. Ha bekapcsolom megy, de kb. 5 perc után elhal és visszaáll az alap csokker effektekre. Annyira nem zavar ez most, de azért jó lenne (lesz) majd meghakkolni.

És persze felszaladtak a musthave alkalmazások: a Medibuntu cuccok, a Droid fontok, a Chromium, a Flash, és persze a Pidgin, amit igazságtalanul száműztek ebből a verzióból.

Update: Közben meggyógyult a Compiz: valami fura okból kifolyólag a Netbook remixből a jelek szerint kimaradt a compiz csomag — meg nem mondom miért, a 3D-s ablakváltások pont ilyen kis képernyőn jönnek nagyon jól, és 1024×600-on egy Intel VGA is simán elkarcol a 3D-effektekkel. Nekem nem probléma, mert 5 perc alatt megoldom, de megint a tudatlanabb netbookfelhaszálókat szopatják meg ezzel, pontosabban kizárják a Compiz élményből.

(Cikk eredetije az androidportal.hu-n.)

Kb. 1 hete használom a HTC G1-et a legfrissebb CyanogenMod-dal, vagyis Android 2.1-gyel. (Előzmények itt.) a verdikt eddig: megérte váltani, nagyon is. Azt hiszem bugba eddig egyáltalán nem szaladtam bele (vagy ha igen, olyan kicsi volt, hogy nem emlékszem rá); a telefon sebessége elfogadható — nem Desire, meg nem Nexus One Froyoval, de ne legyünk telhetetlenek, ez egy 2 (vagy mennyi) éves hardver. Minden pattan pont annyira, amennyire kell, időnként egy kicsit beakad, de túlnyomórészt konzisztens a felhasználói élmény, és konzisztensebb, mint a 4.2.x sorozat (pedig az is jó volt). Nem mondom, hogy nincs hova gyorsítani (mert mindig van), és persze várom a Froyo, illetve a JIT általi 400%-os gyorsulást, de nem is panaszkodom. A verzió upgrade után (óta) 2 apró tweaket eszközöltem a telefonon, ez a cikk eredeti célja.

Először is, a DangerSPL folytán (ami ugye prerequisite volt a CM 5.0.7 Dream telepítéséhez) mintegy 7 napig amerikai kiosztású billentyűzetem volt a G1-en, pedig a gombok alapján angol lenne az. Ez többnyire nem zavar, de kevésnyire igen, mert a hardware keyboard ugyebár pont akkor jön számításba, amikor az ember pl. terminált emulálna, vagy hosszabb emailt írna, és ilyenkor bizony jól bír jönni az, ha a kettőspont nem Alt+H, hanem valóban Alt+J, ahogy a felfestés van, illetve még karakterisztikusabban a pipe meg a backslash is a helyén van. Száz szónak is egy a vége, egy nagyon egyszerű hack (mit hack! egy adb parancs) megoldotta a problémát, és most boldogan evaluaálhatom odaát a párhuzamos vonalak ittasságának mértékét.

A másik, érdekesebb kérdés az overclock kérdése. A CyanogenMod korlátozott oc tulajdonságaiból a SetCPU-val hoztam ki a maximumot. (Itt jegyzem meg, nincs semmi bajom a túlhúzás korlátozottságával: ha lehetne, sem nagyon akaródzna az 528 MHz-es procit pl. 730-on futtatni, az szimpla perverzió. 576 MHz should be enough for everyone!) A SetCPU egyébként vicces egy app, a Marketen pénzbe kerül (következésképp itthon nem is lehet Marketről letölteni, de pl. a SlideME marketről igen — szintén pénzért), viszont a félhivatalos xda-developers oldalán maga a fejlesztő bocsátja ingyen a köz szolgálatára. Ide is hiperlinkelem még egyszer, figyelj: hiperlink.

Az 528 és 576 MHz közötti különbséget nem nagyon érezni. Talán, talán kicsit pattanósabb a készülék, de mivel eleve nincs baj az általános felhasználói élménnyel, tulajdonképpen mindegy is. Ami viszont állat: amikor a telefont nem használom, az órajelet a SetCPU ügyessen-okossan 122 MHz-re csökkenti, és ennek viszont látszik az eredménye — az akku élettartamban. Konkrét tesztet még nem csináltam, de az elmúlt napok nehézsúlyú felhasználása ellenére (terminál emulátor, WiFi tether, volt itt minden) leszoktam a minden éjszaka default töltőre helyezésről. Valamikor napközben számítógép USB-jéről szoktam rátölteni, de nem okoz különösebb lelki problémát, ha nem töltöm csurig, mert tudom, hogy kibírja.

Megvan az az érzés, amikor úgy a helyén vannak a dolgok? A fenti két tweak után engem ez az érzés fogott el, most valahogy úgy egységes egész a telefonom, és ez jó érzéssel tölt el. Persze azonnal upgradelek, amikor kijön az 5.0.8, de nem azért, mert az 5.0.7 szar, hanem mert Cyanogen mester jobban tudja, hogy mi kell nekem, mit Steve.

(Ha kommentelnél, az Android Portálon tedd!)

(Cikk eredetije az androidportal.hu-n.)

Jul Pulse-ának Android 2.1-es firmware-ét még múlt vasárnap telepítettem, és még mindig nagyon tetszik az új felület. Nem is bírtam sokáig a CyanogenMod 5.0.7 Dream/Magic portjának bejelentése után: ahogy elnézem, pontosan 1 hét kellett ahhoz, hogy minden olyan állapotba kerüljön Android 2.1 alatt is a G1-en, ahogy az nekem jó. Read more…

1. Google Chrome (pontosabban Chromium): egyszer már feltettem, aztán leszedtem, most megint feltettem, és próbálgatom. Nagyon szeretem a “pin tab” funkciót, illetve a jail-elt tabos alapelvet. Eddig azért volt külön Prism ablakban a GMailem, hogy ha a Firefox összeszakad egy elszállt tab miatt (ami azért előfordul), akkor ne menjen vele miden. A Prism-mel meg aztán jönnek a problémák, most pl. (dolgozik az Ubuntu packaging team) egy ideje a Prism saját magában nyitja meg az emailben küldött linkeket, én meg lusta vagyok utánajárni, hogy hogy kéne ezt a Firefoxba irányítani. Chrome alatt ez nem probléma. Maradéktalanul elégedett se vagyok: egyrészt hiányzik a Firefoxban létrehozott és megszokott minimalista környezetem: a Tiny Menus és a Smart Bookmarks, másrészt a banki ügyeimet Chrome-ban intézni, annak tudatában, hogy valószínűleg minden adatom letárolásra kerül valahol a Skynetben… na az neccesnek hangzik. Árnyalja a helyzetet, hogy a “pin tab” funkcionalitást Firefox alatt is elő tudom állítani, “there is an addon for that”, a neve pedig Tab Utilities, ami viszont egy rakás kifejezetten annoyance-kategóriás alapbeállítással jön — szop, lop, kávét főz, csak minek. De mégiscsak megvalósítja azt, ami nekem kell. És persze a Firefox mellett szól a rengeteg plugin, kivéve azokat, amik összeomlasztják a Firefoxot a GMaillel együtt… Szóval a meccs nincs lejátszva (messze nincs).

   A Chromium természetesen egészen egyszerűen telepíthető Ubuntura:
   sudo add-apt-key ppa:chromium-daily/ppa; sudo apt-get update; sudo aptitude install chromium-browser

   Telepítés után a Google idegesítő marhaságait (alapbeállítások) még érdemes kigyilkolászni, nekem pl. a Chrome ne fordítson le minden magyar oldalt, ne töltsön ki automatikusan minden formot, illetve a helyesírásellenőrzést is általában inkább fejben oldom meg.

2. Flash 10.1 r53 (041910-es release): szintén volt már fent is, aztán lent is, különösen azután, hogy a r52 nagyjából fixen szakajtotta össze a böngészőket minden egyes Youtube videó után. Az r53 eddig jól teljesít, a gyorsaságra eddig se volt panasz, meglátjuk, mennyire stabil. Aztán majd egyszer a telefonra is felteszem.
3. Seesmic Web: a telefonomon az 1.3 óta ismét Seesmic-et használok, ennek kapcsán tök véletlenül fedeztem fel azt, hogy a Seesmicnek van egy webes kliense is, ami nagyon jó. (Meg pl. azt is, hogy John Cleese valaha a Seesmic TV-n bródkasztolt.) Szóval a Seesmic Web nagyon jó, azóta az elsődleges számítógépes Twitter alkalmazásommá nőtte ki magát. Nagyon várom a ping.fm integrációt egyébként (a Seesmic nemrég felvásárolta a Ping.fm-et, úgyhogy ez egy ideje a csőben van), és az se lenne hátrány, ha a Seesmic Web geolocation támogatásán reszelnének egy kicsit, de igazából ennyi, amit fel tudok ellene hozni. Megér egy próbát.
4. Tasque: és végül a todo-kezelő alkalmazás. Van ugye a Remember the Milk, ami ezer sebből vérzik, de jelenleg nem tudok nála jobb feladatkezelő alkalmazást. És ahogy telefonon Astrid-ot használok a feladataim kezelésére, úgy asztali gépen Tasque-ot. Minimalista cucc, se keresni, se pl. tag-re szűrni nem tud, szóval gagyi fapad (nemrinyál, ingyenvan), de a feladatot teljesíti: ki lehet pipálni alkalmazást, editálni, jegyzetet hozzáadni. Szerencsére asztali gépen ha ennél több kell, ott a böngésző, és a rememberthemilk.com. Ubuntu alatt szimpla aptitude install tasque, aztán account beállítás.

A FLAC-aim konvertálása után a következő nagy task a régen Webradio (avagy Hear No Evil) néven használt zenegyűjtemény rendbetétele. Webradio persze sose volt igazán (kutya se hallgatta), ezeket inkább magamnak tároltam a neten egy (jelszóvédett) lejátszóval, hogy bárhonnan tudjak jó zenét hallgatni, ahol van net. Aztán telt-múlt az idő, és lett zenelejátszóm (be it a netbook, be it a phone), az online megoldásra nincs többé szükség, arra viszont annál inkább, hogy bármilyen music libraryben megtalálja a helyét (és én is) a válogatott zene. Read more…

Tegnap hirtelen felindulásból rákerestem, majd megvásároltam a Szájról szájra c. albumot, Szalóki Ági, Bognár Szilvia és Herczku Ágnes torkából, majd még 4 másik albumot (egy Szalóki Ági-féle gyerekdalos, a Szalóki Ági-féle Karády- és 2 (ami igazából 1 dupla) Gryllus tesók+Szalóki Ági-féle anyagot). A nagy kiadók bekaphatják a CD-áraikkal, ettől függetlenül viszont vallom, hogy Szalóki Ági és a Gryllus testvérek megérdemlik, hogy a műveiket pénzért szerezzük be, illetve tágabb értelemben: a jó magyar zenét támogatni kell (és a vidám helyzet az, hogy ma Magyarországon világszínvonalú jazz/világzene szcéna működik), ráadásul szerencsére van nekünk egy dalok.hu -nk, ahol albumonként 1250 forintért (vagy dalonként 124 forintért), akár SMS-ben fizetve lehet veszteségmentes, betaggelt, DRM-mentes zenét vásárolni. (Remélem, hogy minél közvetlenebbül, minél nagyobb része vissza/eljut ennek a pénznek az előadókhoz.) Read more…

sudo add-apt-repository ppa:mozillateam/firefox-stable
sudo apt-get update
sudo aptitude install firefox-3.6

Forrás: Linux hogyanok. (Köszi.)