szabadalom címkével jelölt bejegyzések

Oracle vs. Google: mi lesz a nyílt API-kkal?

Közzétéve Szerző:

A változatosság kedvéért egy Slashdot bejegyzésre, és természetesen annak kommentjeire szeretném felhívni a geek érzületű nagyérdemű figyelmét. (A Slashdot híresen a legértékesebb és legjobban közösségi-moderált kommentfolyamokat generálja, óriási ötlet tőlük, hogy az RSS feedjükbe behúzzák a legérdekesebb hozzászólásokat.)

A cikkben az Oracle vs. Google perről van szó, illetve annak tartalmáról. (Az, aki nem követte, de szeretné hirtelen, a Groklaw-n megtalál minden előzményt. Illetve a Slashdot ezt a blogposztot referálja, de tényleg érdemes a Slashdotot hozzáolvasni a forrás után.)

Összefoglalva: miután a bíróság az Oracle vádjainak kb. 90%-át eleve kikukázta és amúgy sem állt túl jól a cég szénája a “Java lopás” témakörben, az Oracle új érvet vett elő: jelesül azt, hogy a Google engedély nélkül lemásolta a Java API-jait az Androidban, és ezzel az Oracle szerzői jogai sérültek.

Ebből pedig felmerült a kérdés: szerzői jogi védelem alá tartozik-e, copyrightolható-e egy API? És ha nem is túl nagy, azért nullánál nagyobb esélye van annak, hogy a bíróság úgy dönt: igen. Folytatás →

Android vs. Windows Phone vs. iOS: mi lesz a rend?

Közzétéve Szerző:

Pofátlanul idézek — magamtól:

Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy a Nokia jó úton jár (Stephen Elop, megkövetlek): leporolták azt, amihez nagyon értenek (remek hardver), és választottak egy oprendszert, ami jobb, mint a kiszolgált Symbian. Elérték, hogy a világ újra felfigyelt rájuk, a nihil állapotából ismét egy valós és előremutató gondolatokkal rendelkező cégnek tűnnek. (Emlékszünk, hogy egy időben még a RIM-mel együtt temettük a Nokiát?)

Hogy tényleg sikeres lesz-e ez a kombó és meg tudja-e fordítani a Nokia jelenlegi lejtmenetét, az még majd eldől, de az irány nem rossz. MS-nek, Nokiának is frissülnie kell hozzáállásban, ez már nem az a statikus (vagy egyenletesen mozgó) hajó, ami a 90-es évek mobil- és oprendszer-piaca volt.

De ne elégedjünk meg ennyivel, hiszen ez egy agyvihar-blog.

Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi lesz szerintem a Windows Phone rendszerrel. Általában a kérdező már kérdezés közben meg van győződve róla, hogy a válasz az lesz, hogy “halott rendszer”, de nem az. Sokat gondolkodtam azon a jelenségen is, hogy az iOS felhasználók általában szeretik a WP-t, míg az Androidosok kevésbé. Ezt is egyszerű annak a számlájára írni, hogy az iOS userek körében van valami zsigeri ellenszenv az Androidderek irányában — talán Steve hátramaradt dühöngő aurája, vagy csak a tény, hogy az Andriod az egyetlen rendszer, ami egyértelműen elfenekelte az iOS-t, mára több fronton is. De ez sem ilyen egyszerű. Folytatás →

Steve Ballmer, a próféta: szabadalmi per a Red Hat és a Novell ellen.

Közzétéve Szerző:

Az első per, amit Ballmer megjósolt a közelmúltban. 9-én indították, itt a kérdéses szabadalom (de az majdhogynem mindegy is), itt a Groklaw coverage: PJ most épp a perelő cég, az IP Innovation LLC hátterét kutatgatja, hogy hol kell az ügyben keresni a Microsoftot. (Persze van egy gyenge esélye annak is, hogy Ballmer szimplán jólinformált, vagy vátesz. De körülnézni nem árt.) Amit eddig lehet tudni, röviden: az IP Innovation LLC az Acacia nevű cég leánya, amely cég viszont viszonylag ki van tömve Microsoft vezetőkkel, on the board, az egyikük ráadásul szabadalmi szakértő. (Erről a szálról részleteket PJ-nél keress.) Ez utóbbi október 1-én kezdett az Acacia-nál. Október 9-én pereltek.

Ami még érdekes: ha emlékszünk, az USA-ban tavaly felmerült az igény, hogy a meglehetősen szemetes szabadalmi szabályozást és a szabadalomortfóliókat rendbetegyék, pont az ilyen esetek megelőzésére. A probléma, mint azt mindenki tudja, az, hogy bármilyen patent troll cég bejegyezhet ilyen és hasonló joker szabadalmakat, anélkül, hogy pontosan tudnák, hogy miről beszélnek. (Példa a “whitespace beillesztése“.) Aztán amikor valaki (valódi fejlesztés és munka keretén belül) megvalósít valamit, amire rá lehet húzni a szabadalmat, perelnek. Ilyesmibe szaladt bele a RIM a Blackberry kapcsán (és nemrég az összes amerikai mobilszolgáltató), és ilyen szabadalmakkal van tele a Microsoft szabadalmi portfoliója is.) Nos, a most a perben szereplő szabadalom volt az egyik példa, amit felhoztak a veszélyes szabadalmakra.

Szóval kövessük a Groklaw-t, kíváncsian várom a fejleményeket. A SCO, aki legutóbb hasonlóval próbálkozott, nincs helyzete magaslatán: a csődbizottság hamarosan feláll, a Novell, a Sun és Missouri állam már bejelentkezett a pénzéért.

Megint lecsap a Patent Warhammer.

Közzétéve Szerző:

Emlékszünk még az NTP-re? A patent troll cégre, aki beperelte a Research In Motion-t (a BlackBerry technológia kifejlesztőjét és gyártóját), és végül 600 millió dolláros peren kívüli egyezséggel jött ki a csatából? Hát persze, hogy emlékszünk, akkor lett egyértelmű a világ hülyébbik felének is, hogy mennyire veszélyes a jelenlegi szabadalmi rendszer.

Nos, az NTP megint mozgásba lendült: beperelte az amerikai mobilszolgáltatókat szabadalomsértésért, mi másért. A probléma szerintük a szolgáltatók által futtatott email-szolgáltatásokkal van, természete hasonló a BlackBerry-parához. A BlackBerr szolgáltatást most békén is hagyták (600 millió dollárért tehetik is), a mobilszolgáltatók viszont valószínűleg szívni fognak. A vicc az, hogy a mobiltelefon-gyártóknak van licenszük a NTP szabadalmainak használatára, de szerintük ez nem elég:

Even though Nokia Corp. and Motorola Inc.’s Good Technology have licensing agreements with NTP, services involving their products aren’t necessarily exempt from the new complaints, according to Ms. Albert.

Vagyis attól még, hogy te licenszelt eszközre biztosítod a szolgáltatást, téged ugyanúgy beperelhetnek, mert kössél csak külön licensz-szerződést te is, a mobilszolgáltató.

Nem tisztem megmondani, hogy van-e alapja a panasznak vagy nincs, azt pedig végképp nem, hogy morálisan meg etikailag ez most akkor rendben van-e. Either way, az a szabadalmi rendszer, ami ezt lehetővé teszi, felejtős. Elégetni, elásni, sóval behinteni.

Újabb szabadalmas ügy: kivár és lecsap.

Közzétéve Szerző:

Ezúttal az AT&T figyelmeztetett egy rakás céget, többek között az Apple-t és a DivX-et, hogy szabadalmat sértenek. Az AT&T állítása szerint birtokában van egy pár szabadalomnak, amik az MPEG-4 szabvány részét képező technológiákat írják le. (Már az is érdekes, hogy egy nemzetközi szabvány alapja egy szabadalom – láttunk már ilyet, emlékszünk a rossz emlékű GIF-re?)

Az AT&T tehát kivárt és lecsapott: most, hogy már az MP3-lejátszódban is MPEG-4 codec figyel, nemszar summát fognak leakasztani azokról, akik a technológiát használják is.

Szoftverszabadalmak újragondolva?

Közzétéve Szerző:

Az egész az Amerikai Szabadalmi Hivatal állásfoglalásával kezdődött: “USPTO PARTNERS WITH OPEN SOURCE COMMUNITY TO EXPAND PATENT EXAMINER ACCESS TO SOFTWARE CODE” (sic!)

Aztán jött a coverage az OSDL-től, beszállt az IBM, a Red Hat, a Novell, a New York Law School, a Sourceforge, és most úgy tűnik, elindul valami az USA-ban a tarthatatlan szabadalmi állapotok jobbítására. A Groklaw coverage pedig részletes és félóránként frissül, mint mindig – érdemes később is visszacsekkolni.

(Halkan mondom: számítottam erre.)

Patent legislation.

Közzétéve Szerző:

The biggest problem with litigation in the United States is old-fashioned legislation that grants patent protections to individuals or companies that can prove they were the first to invent a product. It means that if an individual or company, even accidentally, uses the same intellectual property previously discovered or invented by another, then a patent has been infringed. In contrast, Canada and most European countries have modernized their acts so that protection is given only to those who first file patents for their inventions, making patent cases in these countries a simpler matter of proving dates on patents.

A Globeandmail.com cikkében két dolog sántít nekem, jogászok, javítsatok ki:
Európában ugyanúgy lehet vitatni, hogy ki talált fel valamit először. A probléma tehát nem itt van a szabadalmi perekkel, hanem lejjebb: hogy ha ötletet szabadalmaztat valaki, akkor aztán az isten se állítja meg abban, hogy konstruktívan ráhúzza bármilyen későbbi konkrét megvalósításra, amire kicsit is rá tudja. Ha csinálsz valamit, honnan tudhatnád, hogy sértesz-e szabadalmat? Kivitelezhetetlen feladat felderíteni, ugyanis a technológia-szabadalom megfeleltetés gyakorlatilag egyirányú: a technológiára könnyű ráhúzni egy szabadalmat, de fordítva baromi nehéz.