Oracle vs. Google: mi lesz a nyílt API-kkal?

A változatosság kedvéért egy Slashdot bejegyzésre, és természetesen annak kommentjeire szeretném felhívni a geek érzületű nagyérdemű figyelmét. (A Slashdot híresen a legértékesebb és legjobban közösségi-moderált kommentfolyamokat generálja, óriási ötlet tőlük, hogy az RSS feedjükbe behúzzák a legérdekesebb hozzászólásokat.)

A cikkben az Oracle vs. Google perről van szó, illetve annak tartalmáról. (Az, aki nem követte, de szeretné hirtelen, a Groklaw-n megtalál minden előzményt. Illetve a Slashdot ezt a blogposztot referálja, de tényleg érdemes a Slashdotot hozzáolvasni a forrás után.)

Összefoglalva: miután a bíróság az Oracle vádjainak kb. 90%-át eleve kikukázta és amúgy sem állt túl jól a cég szénája a “Java lopás” témakörben, az Oracle új érvet vett elő: jelesül azt, hogy a Google engedély nélkül lemásolta a Java API-jait az Androidban, és ezzel az Oracle szerzői jogai sérültek.

Ebből pedig felmerült a kérdés: szerzői jogi védelem alá tartozik-e, copyrightolható-e egy API? És ha nem is túl nagy, azért nullánál nagyobb esélye van annak, hogy a bíróság úgy dönt: igen. Oracle vs. Google: mi lesz a nyílt API-kkal? részletei…

Sarah Palin as USA Mikolája pt. 2: Palin pulled a Palin.

2 incidens, figyeld:

  1. Sarah Palin segget csinál a szájából és 2008 őszén szembemegy azzal a bailout-tal (tudod, 700 milliárd USD), amit 2008 tavaszán teljes mellszélességgel támogatott. Videó, figyelj.
  2. Sarah Palin a kezére jegyzetel egy beszédhez, mint Bush (az idősebbik) a Csupasz Pisztoly 2 1/2-ben: “a visszafejlődés rossz, az előrehaladás jó, na, azt hiszem menni fog”. Mrs. Palin az alapeszméit jegyzetelte a kezére, amiket elvileg teljes mellszélességgel támogat: “energia”, “adó”, “amerikai szellem felemelése”, és egy átsatírozott “költségvetési megszorítások”.

Szar dolog a fotó- és videorögzítés korában hülyeségeket beszélni, mi? Persze semmi újdonság nincs ebben, itthon is ez megy, de jó kicsit kitekinteni a nemzetközi trendekre.

Mikolához hasonlítani azért durva, sokkal jobban néz ki.

Mozi: Black Hawk Down.

Az egyik jobb darab a háborús-amerikaihősös filmek közül a Black Hawk Down. Persze nem maradhatnak ki belőle a szokásos “we are US rangers, we fight a war in Africa totally unrelated to our country whatsoever to protect the lives of American children, this is what we do” dialógusok, de az egész filmet tekintve nincs belőlük zavaróan sok. Az igazság az, hogy ha magas body count-ra konkludáló filmet akarsz, na ez az. Az alapanyag persze jó: a feldolgozott mogadishu-i (majd’ 2 napos) csatában több, mint 1000 afrikai, és 19 amerikai katona halt meg, a filmet nézve kb. mindet be is mutatják. Lőnek, gyilkolnak, halnak, fáradnak, félbevágott test, srapnel az arcba, femorális artéria, mi mást vár az ember egy háborús filmtől? Gyorsan elrepül a 142/144/152 perc, erős 8-as.