Come to the snack bar.

Hihetetlen.
Lol ma egy napot elég konkrétan eltöltött a Westend-ben, és ami megintcsak hihetetlen, én is ott voltam fél nap erejéig. Vásároltunk, kajáltunk, még fagyiztunk is, for fuck’s sake!
Alapvetően pozitívabb véleményem lett a boltokról. (Nem a fogyasztói társadalomról, ezt most hagyjuk. Meg hát volt is honnan pozitívabbnak lenni.) Kicsit jobban tematizáltak, nem mindenhol az egyen-zene megy, pl. most goa típusú webrádiót vagyok kénytelen hallgatni, mert a (ugh, kimondjam? merjem felfedni melyik boltban soptam? baszki, egyszer élünk (“Egyszer élünk: főúr, még egy gyufát!”), nesze, so screw me:) Springfieldben igencsak jófajta aláfestés szólt, ami mellesleg csont nélkül illene egy ilyen SPR-jellegű divtbemutatóhoz.

Jövő héten múzeumba megyünk.