Don’t wake me up.

Let’s start a war, start a Nuclear War.

Tegnap: atombunker, kisgépes megoldás (fotózásilag), egyébként Interware által szervezett hepaj, jó kaják, jó nők, rock ‘n’ roll. A bunker: hihetetlen, hogy 100 négyzetméterre gondoltak besuvasztani 100 embert. Jön a támadás, betoloncolnak a 100 nm-re, aztán ücsörögj, amíg van kaja meg levegő. Nem egyértelmű, hogy nem jobb-e pár másodpercen belül elolvadni, vagy pár órán belül akut sugárbetegségben véget érni. Persze ez az ötvenes évek, nem ma. (What a fucking waste of money, part one.)

A másik odabaszós dolog a stadionokba szánt beléptetőrendszer, amit volt szerencsém megtekinteni: ott figyel 2 éve, ráccsal körbeépítve, anno valami 4 milliárd forint volt (állami zseton), és senki nem használja. (Havi díja 625 ezer plusz ÁFA.) És működik egyébként, mármint a teljes Fujitsu Siemens szerverhalom, ami ott van, be van kapcsolva. Csak éppen, ismétlem, nem használják. What a fucking waste of money, part two.

A harmadik maga a szerverterem: anno valami bazinagy nemzetközi hálózat részeként építették, Pozsony és Bécs felé lenne közvetlen optikai kapcsolata – ha befejezték volna. Belefeccöltek nem is tudom hány milliárd forintot abba is, aztán csődbe ment a nemzetközi cég alóla, és pl. a Pozsonyi optikai ágból kb. 800 méter hiányzik. Bécs fele se sokkal több. What a fucking waste of money, part three.

Szóval az egész kis túra nekem valahogy a romlásról szólt: a be nem fejezett, kényszerből félbehagyott dolgokról, az ésszerűtlen kiadásokról, a teljesen értelmetlen döntésekről.

Az Interware viszont valószínűleg nagyon is jól tette, hogy megvette az egész kócerájt (nagyon jó áron, azt mondják), és tulajdonképpen felfogható az egyébként veszendőbe menő vagyon megmentőjeként. Mert amúgy láttunk mindent: redundáns trafót redundáns betáppal, sokszorosan rendundáns szünetmentes áramellátást (egy bazinagy, állandó hengerfejhűtéssel rendelkező dízelgenerátorral a csúcsán, illetve a legalján, attól függ, hogy nézzük), gyönyörű szervertermet, ilyet, fogadok, még az apám se látott. (Ugye?)

Továbbá, ha láttam volna a lőlapot, akkor valószínűleg tudtam volna egy jót is lőni. De sajna szemüvegben voltam, így baromira nem találtam bele a közepébe, rá kellett jönnöm, hogy anno nem véletlenül hagytam én ezt abba: nem én leszek a következő skeet bajnok.