Az ideális szervező.

Eszpee cikke az ideális szervezőről nagy trouvaille. Az irodában nekem is régóta elválaszthatatlan jobbkezem (ha élhetek képzavarral) az A5-ös tömb, és múlt héten dedikáltam neki egy zsebet (socketet, lol) a futárzsákban is. Régi technológia, de kiválthatatlan.

(Öreg hiba persze, hogy ezen észrevételeimet mindig IM-ben közlöm eszpeevel és nem az erre hivatott kommentek között. Asszem Web 1.0, vagy mi.)

Viszont. 

Néztem viszont a Google Calendart, és azon kívül, hogy hurrá, most már ezt is AJAX-ban valósították meg és kis szövegbuborékba írhatod az eventet, nem vagyok elájulva tőle. Kb. az, mint egy iCAL-alapú bármilyen naptár, ugyanannyira megosztható, csak nem tudom WebDAV-on küldeni, tehát be vagyok zárva a webes platformba (nota bene: a Google birodalmába). Innentől fogva pedig a megoldás nem több, mint a naptármegoldás, amin kb. fél éve agyalok (amiről fél éve álmodok), és amit részben meg is valósítottam magamnak: iCAL, Mozilla Calendar (hiányosságokkal), egy webes read-only calendar. Ideális esetben az autentikáció szintjétől függően ro, rw szintek megkülönböztetve, több calendar kezelése, hogy a munkatársaidét is láthasd, illetve a haverjaid is láthassák, hogy mikor fér be a schedule-odba egy sörözés. Mindezt weben, de platform- (szolgáltató-) függetlenül megvalósítva, hogy bármilyen projekt manáger applikáció tudjon csatlakozni, és ne mondjuk egy dotProject saját kalendáriumának a formátumába legyél zárva… Na ez még mind a jövő zenéje, a Google Calendar után is.
Ma reggel arra a gondolatra ragadtattam magam, hogy ami kollaboratív eszközre szüksége volt az emberiségnek, azt már 5-10 éve megcsinálta, legalább Proof of Concept szinten. Aztán persze ez biztos nem ennyire egyértelmű, de a naptárra speciel igaz, illetve a hiányosságokat a Google Calendar se küszöböli ki. (Pedig nem lenne ám nagy ügy, csak fel kéne adni azt a szándékot, hogy az ember minden egyes alkalommal meglátogasson egy Google site-ot. Egy iCAL interface, meg egy Outlook interface, ennyi az egész.)