A Budapesti Temetkezési Rt. egyébként, a részvénytársaság mivolta által sugallt jogviszony ellenére olyasféle fővárosi közszolgáltató, mint a Gázművek, vagy az Elmű. Ennek megfelelően a Vállalat folyosóin ügyet intézve tapasztalhatod a közszolgáltató minden baját: a kollektíva 80%-a dohányzik, és kávézik a folyosón, hangsúlyozva, hogy mennyi dolga van. Cserébe a cég SAP-n futtatja a temetések adminisztrálását, amit nevezhetnénk professzionálisnak is, ha pl. kihasználnák a soktízmillió forintos integrált vállalatirányítási rendszer előnyeit, és pl. nem ugyanahhoz az ügyintézőhöz kéne minden egyes alkalommal visszamenni, hanem (irgalom) bármelyikhez. Adott esetben ez neki -1 kávé, nekem -1/2 óra várakozás.
Érdekes tapasztalat, valahol persze megérted, miért kerül ma ennyibe (amennyibe: terembérlet egy órára 80 esszeh, haladós?) egy temetés: fenn kell tartani a monstrumot. Árajánlatot nem adunk ki, mert akkor „átmegy a konkurenciához és sose látjuk újra” (welcome to the competitive market, bitches), de persze minden ásócsapásért számlázunk.
A kegyelet nagy biznisz.
Az ELMŰ (ny) és a Főgáz is (z)Rt.
A Temetkezési is ZRt. Köze a tevékenységi körhöz?
Szerintem a Tem. zRt. éppen azért (z)Rt., hogy alkalmazottai ne köztisztviseljenek, még csak ne is közalkalmazottkodjanak. Holott valószínűleg egyetlen tulajdonosa Állam Bácsi, de így az állami szemétkedést versenyszférának lehet álcázni.