A Muse végre egy olyan angol zenekar, aki jogosan kap meg „legjobb…” díjakat. Nem abból csinálnak tőkét, hogy fotósokat vernek, hogy „primitívek, mint a kurvaélet”, jó hallani, hogy hangszereken játszanak és talán konyítanak is hozzá. Nagyon angolok, valahogy bennük van az az „angolzenekaros” feeling, amit megmagyarázni nem tudok (na jó, egy része a kiejtés), de szerintem tudod, miről van szó.
Nagyon jó keverékzene, pontosan hallod, kitől kölcsönözték adott számhoz a hangmintát, és mégse koppintásnak érzed, mert a derivatív mű más – és jó! Példának álljon itt a sláger, a Knights of Cydonia, ami kicsit Queen (zseniális vokál!), kicsit 60-as évek rock (konkrétan kerestük egy fél óráig „az eredetit”, persze nincs, mert ez az), kicsit nagyon hallgatható.
Tőlük még mindig a 2003-as „Absolution” albumuk a kedvenc.
„Apocalypse Please” és „Butterflies and Hurricanes” – mindenképpen „vinném-a-plútóra” zenék.