Collective feeling of honor of the mightiness. (Lógnak a csecsen.)

Szániról link, csecsen (?) iskolák, hű-há-de-lepukkantak, de nem is ez a lényeg. Nézzük az alábbi képet, ugyanerről az oldalról:

csecsen

Ha jól látom, a tábla fölött maga Vlagyimir Putyin mosolyog a lurkókra. Tétel: ezeknek kell a felsőbb autoritás.

Még egyetemi éveimben, S. Nagy Katalin beszélt erről: igazából tökmindegy, hogy ki van ott, de valakinek lennie kell. A középkorban szentháromság volt, az 50-es években (és utána is) még magyar iskolákban is ott volt a modern szentháromság: Lenin, Sztálin, Rákosi. Kínában teljesen mindegy, hogy minek hívjuk az éppen aktuális rendszert: császárság, kommunista diktatúra. Technikailag ugyanaz történik, pártfőtitkár=császár. Tibetet ugyanúgy annektálják, mint ahogy az elmúlt párszáz évben időről időre mindig. Az emberek ugyanúgy folytatják az élést, őket aztán nem érdekli, hogy most éppen ki van fönt.
És Oroszországban is ez van: cár, pártfőtitkár, Putyin. Oligarchák vannak, senkit se érdekel a konkrét államforma, pár tíz év alatt nem fog az ezer éves reflex megtörni.

Valakinek mosolyognia kell a lurkókra a tábla fölül.