BlackBerry killer appz rant: levelezés.

„De hát ott van a beépített levelező-alkalmazás, a levelezés köré épül az egész eszköz, minek neked 3rd party levelező?”

A kérdés jogos, de ha használtál BlackBerry-t, tudod, hogy okom van a keresgélésre. A RIM-féle push email jó találmány, POP3 felhasználóknak talán kibővített funkciókat biztosít (maga a push, ugye), de kanyarban sincs egy jó IMAP klienshez képest, és ha te asztali gépeden IMAP-ot használsz, elég kényelmetlen a BlackBerry megoldása. Egy IMAP felhasználónak ugyanis kicsit komplikáltabb a levelezés a BlackBerry saját mail alkalmazásával.

A BlackBerry Mail Server először leszedi valahogy a leveleidet a levelezőszerveredről. POP3, IMAP – mindegy: a lényeg, hogy otthagyja őket (ha akarod, persze letörölheted), hogy tudd azért rendes levelezőből is csekkolni. (A BlackBerry Mail Servert általában a szolgáltatód üzemelteti, saját skinnel. Ha te szeretnéd megvenni, a tiszta ára 2500 angol font, és kell hozzá venned és beállítanod egy Exchange, vagy Lotus servert, annak minden nyűgjével és költségével. A szoftver maga elég nagy bugparádé hírében áll. Nem akarod azt.) A szolgáltató kiszolgálóján van egy tárhelylimit, úgynevezett quota. Ez az én esetemben 25 MB, ami azért 2007-ben röhej, lássuk be. A tárhelypara feloldására elvileg van az eszközön olyan funkció, ami letörli a szerverről (nem a tiedről, hanem a BlackBerry Mail Serverről) a leveleidet, ha az eszközön letörölted. Gyakorlatilag ez kb. 80%-ban működik is. A maradék 20%-tól bocsánat. (Igen, bugos.)

Ha megtelik a mailboxod, a webfelületen ki kell ürítened. A webes felület pedig csak Internet Explorer alól működik, még a BlackBerry browser alól sem! Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha utazás közben ér a „mailbox full” üzenet, akkor úgy jártál. Még egy lehetőséged van ekkor, az auto-aging beállítása, ami bizonyos idő után kitörli az inboxból a leveledet. Ez mindig működik (pontosabban: a „delete messages from server” funckióval ellentétben ezt még sose láttam nem működni), de ha mondjuk 5 napra van állítva és valaki küld egy-két nagy(obb) attachmentet, akkor 5 napig így is szopóágon vagy. Persze egy szerveroldali méret szerinti szűrés segít a dolgon, de ezt most nem tárgyaljuk.

Fontos látni, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a BlackBerry Mail Server leszedi a leveleidet a levelezőszerveredről, azok a levelek külön életet élnek. Ha válaszolsz egy levélre, az eredeti levél nem kap „R” (vagyis „Replied”) flaget, az asztali leveleződ nem fogja tudni, hogy arra válaszoltál. Ami azt illeti, azt se fogja tudni, hogy megnézted-e vagy sem. Ha elküldesz egy levelet, alapértelmezésben csak a BlackBerry-ben (és a hozzá tartozó webmailben) lesz másolat róla, megint csak teljesen függetlenül az asztali klienstől. Erre dirthack megoldás, hogy BCC-zed saját magadat, aztán valamilyen módon (nálam procmail) kiszűröd a BlackBerry-ről küldött üzenetet, pl. így:

:0
* ^From.*[saját emailcím, amiről a BlackBerry küld]
* ^Message-ID.*blackberry.rim.*
.Sent/

Auto-BCC-t be tudsz állítani a BlackBerry webmailben, de ez akkor is elég dirty megoldás.

És akkor még nem is szóltam a legnagyobb problémáról: bár bejövő oldalon több accountot is definiálhatsz, kimenő mailek esetében csak egy identity van. Ha a személyes és a céges emailedet nem kevernéd össze, de mobil is szeretnél maradni, nos, akkor sorry: megint úgy jártál.

Használhatóságban pedig elég jó lenne a beépített alkalmazás, nagy kár, hogy elvi okokból így elkúrták.

Alternatíva pedig nem nagyon van: az egyetlen, valamire való megoldás a <a href=”http://www.flurry.com/”>Flurry</a> nevű, ami mindenféle Java alapú mobilokra nyújt állítólag email, rss, blog, meg ki tudja még milyen hozzáférést. Valójában irtózatos nagy átverés az egész, ugyanis nem egy Java-s imap kliensről van szó, hanem egy buzi webes szolgáltatásról, amibe be kell adagolnod szépen (a weben) az összes accountod adatát, és akkor majd ő vagy vigyáz rá, vagy nem. Ki is ütöm a linket most, egy ilyen biztonsági gödörbe ne az én oldalamról lépj. Tehát még egyszer: feliratkozol, a webes accountodba beírod minden login nevedet és jelszavadat, és utána valami Java klienssel majd eléred. WTF?! A kimenőidre meg — gondolom — reklámokat biggyeszt, hogy mégis legyen valami üzlete ebből a remek szolgáltatásból. Two words: no go.

Természetesen megoldás egy webmail használata. A gmail (úgy hallottam) erősen optimalizált mobil platformokra, de nem mindenki gmailezik (én se), marad a szokásos IMP, SquirrelMail, meg a többi. Ezek több-kevesebb kényelmetlenség (szopás a frame-ekkel, túl nagy folderek esetén PHP timeout) árán használhatóak, de végső soron szintén nem az igaziak.

Így aztán, at the end of the day, marad (nekem legalábbis) a 1337 ember megoldása, a már korábban megvásárolt terminál emuláció jóvoltából: pattan a jó öreg mutt és vele pattan minden, ami az IMAP-ban jó. A megnyitott/megválaszolt leveleid megkapják a megfelelő flaget, az elküldött leveleid a saját Sent folderedbe kerülnek, az identity-k úgy működnek, ahogy te beállítottad, és kedvedre böngészheted az IMAP foldereidet – a mutt a webmaileket sebességben és használhatóságban is simán veri.

Ez a megoldás persze megint csak nem mindenki számára érhető el: kell egy shell hozzáférés, némi tudás, hogy a mutt-ot jól beállítsd, és ez azért nem olyasvalami, amit az átlag BlackBerry userek magáénak tudhatnak. Ők, sajnos, még mindig úgy jártak (feladat: számoljuk össze, hogy hányszor jártak úgy a BlackBerry felhasználók ebben a cikkben), és várhatnak tovább valami natív J2ME IMAP kliensre.