Bigup for Canon day, meg egy disclaimer.

Disclaimer: köszönjük a sok gratulációt meg minden, de a lánykérő nem én voltam. (És a lány nem Jul.) A reakcióitokból az jött le, hogy senkit nem lepne meg a dolog. (Tulajdonképpen minket sem.)

Aztán: zseniális kis nap van ma.

A srác, akinek eladtam az EOS 300D-t (igen, elkelt), meg tudta szereltetni, így van neki 40 ezerért egy jó DSLR-je, és én is vidám vagyok, hogy a gép nem a kukában végzi, hanem továbbél. Megérdemli, jó cucc.

Mindezen felül ma elmentem a kb. hónapja szervízbe adott IXUS II-ért, mert megkaptam az SMS-t, hogy mehetek érte, és meglepetés ért: a Canon megajándékozott egy vadiúj IXUS 70-nel! Köpni-nyelni nem tudtam, ez nagyon kedves dolog. Az IXUS II több, mint 3 éves volt, kapott hideget-meleget, hű társ meg minden, és most „bevonták”, és cserébe kaptam a sorozat aktuális tagját. 7,1 Megapixel (az IXUS II 3-at tudott), 3x optikai zoom (IXUS II: 2x), nagyobb LCD a hátulján (igaz, ettől sérülékenyebb), és hát vadiúj. Bigup, Canon, az ilyenek miatt marad az ember márkahű.

Az EOS 300D utóda pedig egy EOS 350D, 8 Megapixellel, de ezen kívül gyakorlatilag a 300D feature set-jével. Ez nem is baj.

A következő lépés a Brownie helyrehozása és használatba állítása lesz.

Szóval Canon, ismét csak bigup.

Életemben először kattintottam a WiW-ban linkre.

És nem is fogok többet. Új ablakban nyílik, ráadásul mire a clickthru tracker jsp (jsp!) lefut (közben akasztja persze a Firefoxot), végig kattintom az összes desktopomat.

Vegyük példának az iWiW-et, melynek immár harmadik életszakasza legelsősorban a szolgáltatás minél optimálisabb üzemeltetéséről szól. És ez így is van jól.

Ez így van jól? Normális az, hogy az ország leglátogatottabb oldala megragadt valami poszt-dotkom szinten? Tekintsünk el attól, hogy a szolgáltatás optimális üzemeléséhez azt (érzésem szerint) újra kéne gondolni. De ezt a részét sose értem: itt van a nagy magenta T kezében az ország három leglátogatottabb oldala. Vissza nem térő asset. És nem tudnak vele élni.

Még az iWiW-sztori podcast kapcsán merült fel bennem a gondolat, hogy valószínűleg T-éknél is kéne egy nagy szembenézés a valósággal: az iWiW-et újra kéne írni. A folyamatok megvannak, de a kivitelezésben szemmel láthatólag problémák vannak: a JSP hiba, a rendszer nem skálázható megfelelően (pedig speciel az infrastruktúrás srácok a maguk idejében referenciaszintűt alkottak), emiatt pedig nem is bővíthető a szolgáltatás. Sejtem, hogy fejeknek kéne hullani (ismerve a nagyvállalatok bűnbakkeresési folyamatait) ahhoz, hogy megtörténhessen a dolog, és sejtem, hogy így aztán senkinek nem különösebben érdeke megbolygatni a dolgot. (Ilyen esetben ráadásul tipikusan rossz bűnbakot szemelnek ki, és azokat rakják ki, akik az addig elkövetett hibáik révén a legtöbbet tudnák adni az új megoldáshoz – nem hülyék ezek, hibázni meg mindenki szokott.) Így aztán az iWiW kényszerpályán mozog (döcög), ami persze Magyarországon mindaddig elegendő lesz, amíg valami nemzetközi SN szolgáltató ki nem jön egy rendesen lokalizált (de nagyon fontos: nem szétdarabolt) szolgáltatással. Akkor meg majd (vagy nem) regisztrálok oda is.