Csípős wtf.

Nem tűnik ez nagy dolognak, de nem emlékszem, hogy hasonlóan drasztikus magatartásváltozást valaha megfigyeltem volna magamon, ezért foglalkoztat. (De, egyet: 2002, Biskupice — nagyságrendnyi különbség.) Szóval mitől van az, hogy ennyire megszerettem a csípőset? Soha ezelőtt nem rendeltem csípős pizzát, most kétpofára tömtem magamba a paprikákat róla. Meg a green chili a kolbászhoz, meg a Jalapeno magában (ha lehetne kapni, de nem lehet), wtf?

7 hozzászólás “Csípős wtf.” bejegyzéshez

  1. Ajánlom a koreai konyhát, az garantáltan kielégít csípős ételek terén.
    Budapesten a legjobb az Arirang étterem.
    A weboldal nem a legjobb, de az ételek… Akárhányszor ott eszem, mintha Koreában ennék!

  2. Koreai?

    Max a kinchi-jük csíp, más nem nagyon.

    Sokkal idevágóbb a Thai, a Maláj, vagy az Indiai konyha, annak is a brutális zöld-csilis vetületei, sokszor még az ember füle is bedugul tőle. :)

  3. Hmm. Én két éve élek Koreában, de akkor lehet itt nem is koreai a konyha? Éppen a kimchi az, ami nem, illetve alig csíp.

  4. Én legtöbbet Szingapúrban eszek koreait, tehát nem teljesen autentikus, de kimchit akár reggelire is. :)

  5. Ahh, itt a kimchi az a standard reggeli rizzsel! :)
    Én szeretem és bírom is a csípőset, de van itt egy pár kaja, amitől megfekszem, annyira csíp! :)

  6. S mi lenne, ha őstermelőtől vásárolt magyar hegyes erős típusú paprikával próbálkoznál? Pl. ilyenből lecsó tojással, férfiasan.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

To respond on your own website, enter the URL of your response which should contain a link to this post's permalink URL. Your response will then appear (possibly after moderation) on this page. Want to update or remove your response? Update or delete your post and re-enter your post's URL again. (Find out more about Webmentions.)