Remek kis wellness-hosszúhétvégét töltöttünk a soproni Fagus hotelben, ami szerencsétlenségére ezzel a névvel simán szerepelhetne a Brian életében római katonaként — is there anything funny about the name: Fagus… Sopianus?… Ettől függetlenül a hotel szupi volt, jó kaja, jó szauna, jó masszázs, úgyhogy puha a bőröm és laza a hátam (kb. még egy napig).
Még odafele beugrottunk és megnéztük a fertődi kastélyt (szép, de hideg), szombaton pedig átugrottunk Bécs mellé készházakat nézni, amibe aztán végül belefért egy eisenstadti kolbászos-forraltboros-sültgesztenyés túra is (végülis ott van a kastély, az is kész van, mint ház). Ez pedig elég volt arra, hogy feltűnjön: a nyugati országrészben (na jó, szűkítsünk a 84-es és 85-ös főútra) kb. kilométerenként van egy kereszt, ami valakinek a halálára emlékeztet, és ez nagyon durva. A vezetési morál pedig talán rosszabb, mint Budapesten (pedig vidék), elképesztő, hogy miket megengednek az autósok. Persze a gyorshajtás az default, de ugyanígy az (látszólag) 70-es sebességkorlátozott úton előzni vasúti átkelőben, elágazásnál (a sraffozott részen, hol máshol), ja és persze kanyarban. No wonder, hogy így hullanak.
Bezzeg az eisenstadt-i kastély nagyon klassz- és hát igen jó emlékem van az ottani adventről is:-)