Az azért egyfajta „bámulatos korban élünk” érzéssel tölt el, hogy amikor én voltam kicsi, akkor tudom, hogy volt egy fekete-fehér Junoszty tévénk (mai mértékegységgel gondolom 12″ körül) a Forint utcában, de szerintem telefonunk (vezetékes, Magyar Póóstás telefonunk) már valószínűleg nem. Shift 32 years, és Adél most azt nézi (mert mozog), hogy reggel titokban felvettem 720p HD minőségben egy telefonnal, ahogy ébredés után gügyög.
Szóval azért ez durva.
A Junoszt még 30 év múlva is remekül szolgálta a Comodor-t:-) Vezetékes (azaz más se) telefont csak a messzi otthonban emlékszem, jó pár évvel később, de az is csak azért, mert hoztuk a Vérmezőből, ott is csak azért, mert ciki lett volna, ha a minisztériumi főtanácsosnak nem lett volna(meg aztán hogy rángatták volna be műsoron kívül?).
De durvább átmenet talán, hogy a nagyszüleid maguk készítette detektoros rádiót hallgattak…