Szerző: Gergo Lippai

A rendrakás leltára:
– tiszta papírhulladék: kb. 4 kg;
– egyéb hulladék: kb. 3 kg;
– befizetett csekk letépett része: sok-sok;
– befizetetlen csekk (ezeket nyilván figyelmeztetésre, vagy bankon keresztül fizettem): még több;
– 6 Ft készpénz, kis címletekben;
– 8 MB CFlash kártya, tokkal;
– garancialevél: 5 db (cipők, táska, nadrág, digikamera);
– csúnya karácsonyi üdvözlőlap: 1 db;
– szép karácsonyi üdvözlőlap: 1 db;
– “Stockmann Herkku Delikatess” feliratú zacsi (származási hely: Finnország): 1 db;
– fotónegatív, Levié (most beletettem a Stockmannos zacsiba): egy rakás;
– Woody Allen-könyv: 1 db;
– számlák, nagy értékben: néhány;
– céges papírok, még nagyobb értékben: khm, izé;
– VGA-kártya driver CD-je és használati utasítása (gyöngyszem, nyersfordítás kínairól): 1 csomag;
– CD-k, feldolgozásuk még előttem áll (lévén hogy a CD-olvasóm az irodában van): kb. 20 db;
– számítógépes alkatrészek (RAM, procik, mindenféle kártyák, egy alaplap): kb. 3 kg;
– át nem adott karácsonyi ajándék: 1db;
– buszjegyek: 5 db;
– egyéb papírok: kb. 0,5 kg;
– a világháború végét váró japán harcoló alakulat: 1 db;
– MIR űrállomás: 1 db;
– talpalatnyi hely: <1.
Élmény, én mondom, élmény itt rendet rakni.

Kurva unalmas dolog ám fél évnyi felgyülemlett papírt átválogatni.

Otthon, édes (hűvös) otthon.
Félreértés ne essék, valójában nem csapkodtam az irodában: az ellene volna az elveimnek (tao, zen, krónikus ínhüvelygyulladás). Kiéltem szegény MovableType-on a dühömet, ami pl. Levinek egyébiránt most teljesen jogos lenne. (Beszart nála, gadnózváj.)
A laptopomat kiengesztelendő, meg is örökítettem, ahogy éppen perspektivikusan viselkedik. (Nem beszélve arról, hogy mi van, ha holnap az ismételt irodai hőségben elolvad.) Hát nem aranyos? (Macskám nincs ugyanis, jó?)
Azonban korai hazaérkezés feletti örömömben rövidtávú elhatározásokat tettem:
1. Zenét fogok hallgatni. Nem fos/tinglitangli/pop jellegű zenét, amit az irodában vagyok kénytelen, nem fülhallgatón, ahogy az irodában vagyok kénytelen, ha nem fenti kategóriákat akarom hallgatni: Zenét, a szó nemes értelmében, klasszikusat akár, vagy valami jó kis darkot, és Hangfalakon, Altec Lansing 321 típusú hangrendszeren. Nem szarozok.
2. Rendet vágok. Tekintettel arra, hogy hétfőn kivitelezői látogatás lesz (ennek folyománya némi költözés, lakásfelújítás, majd ismételt költözés lesz, remélem, fingers crossed), célszerű talán legalább egy mászójáratot ásni a kupiban.
3. Csinálok egy kis non-profit munkát, mondjuk Levinek a spamfilter howto-t.

Neki is állok.
Dream Theater a fajsúlyos zene, ami azért nem annyira fajsúlyos, hogy ne tudnék közben pakolászni/dobolni mindenen, ami a kezem-lábam ügyébe kerül/hangomat fölöslegesen terhelni.
Mike Portnoy, r3spect, azé’ még mindig.