Kezdve a pénteki West Balkannal, ahova eleddig nem jártam sokat, de Slowhand miatt ezután fogok. Szombaton aztán (miafaszt csináltunk egész nap?) Bo Concept (wengé is teh color) – elegáns, stílusos. (Bo.)
(I kinda felt the need.)
Múzeumok éjszakája (autóval, a vállam továbbra is gyász, viszont nem én vezettem), bélyegmúzeum, hátoncsorgósizzadtságos tárlatvezetés, a kolumbiaiak nem minden bélyegén van LSD.
Vasárnapi punnyadás, bumm egy polc a routereknek, bumm a ruháimat is van hol tárolni. És bumm egy Underworld, a Zita szerepe többnyire kimerül a szépségében, viszont annak maradéktalanul eleget tesz.
Most hétvégén Balatonra megyünk, flekkent eszünk vacsorára és lecsót reggelire és a lábunkat lógatjuk a kristálytiszta tóba, fröcsköljük a vizet, az élet szép, szúnyogok nem érdekelnek.