Töltsön el Ön is fél napot a magyar egészségügyben! (Ne.)

A következő mondatokat a szerző még tegnap vetette képernyőre.

Az utolsó falat pilótakekszet félrenyelni, azderossz. (Lám, a jelentésmódosult, vagy milyen „pilótakeksz”. Eredetileg — ugye — tulajdonnév, de mára mindkét írásmód elfogadott. Láttunk már ilyet.)

Eddig.

Szóval egészségügy. Fél nap. Not funny. Nagyi reggel 9-re kapott időpontot, az orvos kb. fél 11-kor esett be. Nem az ő hibája, nem otthon volt: máshol csinált mást. Éljen az egészségügy – mert most nem él.

A bukómat meg otthon felejtettem a nagy reggeli rohanásban, pedig igazán nincs kedvem ma hazavezetni, elég volt reggel oda-vissza megjárni Hűvösvölgyet (kb. másfél óta), aztán még egyszer (kb. másik másfél) – a városi közlekedés minden kiritikán aluli, amióta (gondolom) beindult a tanév – a kondim viszont remek a hétvégi kilométerek után, lust for ride van. Úgyhogy a köztes megoldást választom: tekerek – óvatosan (jujj!).

Parkolás itthon és nem.

Holnap megyek Bécsbe, ezért parkolóhelyet kerestem. (Bécsben parkolni ugyanúgy szopás, mint minden nagyvárosban – érdemes előre készülni rá.) Az edemény láttán elgondolkodtam, hogy ez a szolgáltatás vajon itthon is így működik-e (nem), ezért az alábbi kis gondolatkísérletbe (© Orbán Veektor) fogtam. Parkolás itthon és nem. részletei…

Autó nem, party igen.

Dübörög itt a másodkerben a 3as6árh1 party, ahova nem fogok már felmenni.
A kocsifeltörésről pedig annyit, hogy aki még egyszer nekem azt találja mondani, hogy a második kerület milyen jó hely, meg biztonságos, meg kellemes, az megbaszhatja. Egy év alatt másodszor törik fel az autómat, oké, hogy most lomtalanítás van és a populáció legalja dzsemborizik egész álló nap az utcákban, de akkor is: ilyenkor miért nem lehet jelenlétet erősíteni, amúgy rendőrileg?
Az első feltöréskor csak egy rádiót vittek el, most ennél sokkal hosszabb a lista: a 60 db CD a kesztűtartóból, a kedvenc bringástáskám a csomagtartóból, benne Blackberry, pumpa, elsőlámpa, RP esőkabát, fotóállvány (mellette a nagy fotóállvány – azt is elvitték, dögölnének meg), meg pár apróság, pl. a kocsi teljes dokumentációja, szervízkönyv, biztosítási kötvények másolatai… Alsó hangon is 120-150 ezer forint kár, plusz a három ablaküveg, amit cseréltetni (pótoltatni) kell. És három, bazmeg, mert a kis hátsót nem tudták kihagyni. Ezért az egy mozzanatért külön ütném szét a tettes könyökét alumínium baseball-ütővel. (Békésen, mert egyébként békés srác vagyok.)
Nem akarok többet ide hazajárni, autóval főleg nem, és alapvetően faszkivan, hogy második hónapja kell százsokezer forintot beleölnöm a járgányba, persze tudom, járjak bringával, de akkor te meg hozz haza egy tévét bringával, na szevasztok pöcsök, én léptem.