Kategória: blog

Bugos a Mátrix ma.
Először is, a mai névnapok: Forest (??), Axa (??), Ákos (okés), Bátor (??).
Aztán ma reggel a Mekiben, a Naprendszer legnépszerűbb sültkrumplijában (az eladások alapján) kaptam egy presszóforrócsokit, válaszul aljas presszókávé-rendelésemre.
Továbbá akármit csinálok, itt, a szerkesztőablakban jelenik meg minden vebszájt, amit valahol máshol megpróbálok megnyitni. Ilyet persze láttam már, Mozilla focus probléma.
Viszont Esterházy helyett egy huszáros húzással Márait kaptam fel ma (hiszen őt olvasni sokkal trendibb), csak hogy újra rájöjjek, miért nem bírtam én ezt végigolvasni pár hónapja. Mint egy pocsolya, olyan lassú és unalmas. Hogy lehet egy oldalon keresztül kifejteni azt, hogy ha az ember szomjas (úgy biológiailag, tood), akkor azt el tudja mulasztani. Come on!

Faszkivan az OTP-vel: az ország legnagyobb bankja, hát bazmeg, eldurranok. Csak használni ne kelljen.

(Rájöttem, hogy ha beikszelem a “remember me” kis baszt, akkor nem kér passwordöt. Fasírt!)
Befejeztem az Én, Claudiust. Ez azt jelenti, hogy új könyv után kell néznem, ami, most úgy érzem, Esterházy Javított kiadása lesz, amit egyszer már félbehagytam. (Tök hülyén néz ez ki, hogy Esterházy javított kiadása lenne a dolog. Lehet, hogy kötőjellel kéne, így: “…Esterházy Javított kiadás-a lesz”, de hát ez is hülyén néz ki. Az egyetlen clue az, hogy a “Javított” nagy betűvel kezdődik: emberek, cím! Akinek van kéznél hivatalos forrása erre a rettenetesen másodrendű problémára, ne habozzon, dobjon egy mélt.)
Esterházy tehát (sokat segített a választásban az, hogy itt van a könyv tőlem kevesebb, mint fél méterre, egy szintén félbehagyott Márai társaságában), ismét rá fogok nyilván erősíteni a rengeteg zárójeles mondatokra, amik hosszúak és elkalandoznak, ha úgy alakul. Az ember az, amit olvas. Vagy amit megeszik? Mindkettő? Ez esetben én egy hatalmas csirkeszárnydarab vagyok, aki főleg Joseph Hellertől és Esterházytól idéz.