ego címkével jelölt bejegyzések

#til Amsterdam: bringa.

Olvasod mindenhol ezt az amszterdami bringa dolgot, tényleg nagyon durva. Mindenki ezekkel a csoffadék city bikeokkal tolja (mert minden mást lopna), nem érted, hogy

  • hogy nem áznak szarrá (hiszen kétnaponta esik az eső, és senki nem hord esőcuccot, de még egy esőkabátot se — sőt, bringáscuccot úgy ahogy van; mindenki office gearben);
  • ha szarrá áznak, vajon átöltöznek-e az irodában másik office gearben;
  • ha annyira lopják a bringákat, miért nem köti mindenki oda valamihez (a divat szerint csak átveted a keréken a lakatot, oszt’ kalap, ennyi a lekötés).

Continue reading

Where’s lipilee?

Dear Friends,

Some of you probably know by now (as I spilled info about it on my Twitter feed and whatnot), I have left Hungary, including my Hungarian job. Family will join me once I settled in.

Currently I’m in Amsterdam, getting settling in. (More on this later, as everything is still in progress. Also more, possibly in Hungarian, on why we are leaving. If that even needs an explanation.) My old Shell account (MOC number, email address, etc.) does not work any more, so don’t look for me there. All my other social stuff, of course, is: Gmail, Twitter, Google Hangouts, and Skype, are your friends if you want to reach me. My old phone number is with me, but not in use — I have yet to get a dutch phone number, so no sms and no calls for the moment. (Does anyone care, really?)

If you happen to be in Amsterdam, give me a shout and let’s meet up. I like meeting up. Meeting up is good.

So if you want to contact me:

  • lipilee at gmail or gergo.lippai at gmail is my email and hangouts
  • gergo.lippai is my skype
  • lipilee is my twitter
  • and lipilee is my facebook

Tanmese a bukósisakban bringázásról.

Gyakran látok olyan bringásokat, akiknél bringázás közben ott a bukó, de nem a fejükön. Érted, a tulok úgy bringázik, hogy a kormányon lóg a bukó, vagy a hátizsákra van erősítve, vagy (ez a leghülyébb fajta, a Fogaskerekű környékén látni 29″-os kerekeken) a fején van, de hátratolva. Gondolom az elgondolás az, hogy

de hát csak itt lassan krúzolgatok, mi baj történhetne?

Az elgondolás mögött meg (megintcsak: gondolom) az áll, hogy

én biztonságosan tudok bringázni, következésképp egészen addig semmi bajom nem lehet, amíg úgy nem döntök, hogy na most akkor nem biztonságosan bringázok. Akkor majd fölveszem a bukót.

Én is így gondolom egyébként (mármint hogy biztonságosan bringázom, nem úgy, hogy ezért nem hordok bukót), úgyhogy íme egy kis mese, hogy miért érdemes mégis bukót hordani, bármily hihetetlenül hangzik.

Na, akkor itt jön.

A mese.

Ülsz?

Bukó a fejeden? (Csak vicceltem. Kezdjük.) Continue reading