Álom és valóság közt.

Ezen a ponton fel kéne pattanjon a szemem, de szerintem nem fog megtörténni: nagyon álmos vagyok. Még a laptop adapterét is otthon hagytam, és bár találtunk itt egyet, ami pont 19V 3,42A kapábilis (mert Athon ennyivel üzemel), lötyög a csatlakozó, úgyhogy elég ad hoc jelleggel tölt.
Mint megtudtam, azzal, hogy SeaMonkey-t használok, a világ Linux-felhasználóinak 1,6%-os elit klubjába tartozom, illetve az email miatt a 0,8%-ába – nice.

No ennyit így délelőttre. A zeneválasztás Son Kite.

Súly.

For the record, ismét elértem a 86 kilós versenysúlyomat. Valószínűleg felülről, mert Ozora után mértem, ott meg azért csak fogytam má’ kicsit.

Jövő héttől a “hízzunk” projekt helyét átveszi az “alakítsuk izommá” projekt, melynek keretében (ha az időjárás is úgy akarja) ismét látogatni fogom a gyurmaszakkört, illetve Jul tanácsának eleget téve taijizni is fogok megint, mert “az jó volt nekem”. Plusz persze bringa, és akkor a lábam se satnyul el, ami pedig típushiba az edzőtermes köcsögöknél. (A BMW-ben nem kell lábizom, csak hát hogy néz ki.)