A múltkori Tudatlantündéres init szessön után most csütörtökön a Munich-kel terheltük meg magunkat. Az alapsztori ismert, iten utánaolvashatsz. (Szeretem ezt egyébként, hogy a megnézett filmekhez el tudom olvasni a történelmi hátteret, még ha olyan kamufilmről van is szó pl., mint a Mennyei Királyság. Wikipedia, I praise thee.)
A legmeglepőbb tény: nem szar a vége, Speielberg öregszik. As a matter of fact, talán az egész filmet a vége rántja össze: azzal nyer végleg értelmet a lélek gyilkolás utáni kiürülése, és még azt is elviseltem volna, ha az öregkori tönkrement merénylőt is látjuk. (Nem tudom, hogy tönkrement-e.)
Tegnap pedig Spiró György – Koccanás a Katonában. (“Hungarikum két részben” – hehe, ez jó.) Továbbra is problémám, hogy időnként túl vannak játszva a szerepek, de így egy ráalvás után a mémek, amik megjelennek a műben, eltaláltak.