Ünnepélyesen szeretném megkérdezni, hogy mik az érvei annak aki ma Magyarországon Geréb Ágnesnél szeretne szülni? Ha valaki, akkor én aztán megértem a kórház- és orvosfóbiát 10 hónapnyi non-stop, nagyon nagyon szomorú végű kórházban ücsörgés után, nekem is volt kórházparám a szülés előtt de tájékozódtam, körbenéztem, tudtam, hogy milyen emberek kezébe kerülök és ami a legfontosabb; eszem ágában nem volt a gyerek egészségét veszélyeztetni a szülés hangulata/körülményei miatt. Ha mégis otthon szerettem volna szülni (ami megintcsak nem fér a fejembe, hogy miért lehet jó, a fogorvost se hívom házhoz pedig itthon tömhetné a lukakat mécsesfénynél) akkor pl. igen izgalmas lett volna a méhlepényt és az azzal együtt a szülésznő nyakába ömlő vért levakarni a könyvespolcról. Szerintem egyszerűen nem otthonra való elfoglaltság de félreértés ne essék egyáltalán nem ítélem el azt, akinek ez fontos. A lényeg, hogy ő biztonságban érezze magát és ne stresszeljen. Én itthon szétaggódtam volna az agyam és egyáltalán nem nyugtatott volna meg az öntött padló helyett a saját perzsaszőnyegem látványa. De Geréb Á. neve hallatára a bicska nyílik ki az orvosok zsebében, akár okkal, akár ok nélkül, nekem nem tisztem ezt megítélni. De azt sose kockáztatnám, hogy ha mégis kórházba kell menni – csak azért mert nekem közöm volt ehhez az emberhez – a három sürgős eset közül én és a gyerekem „érjünk rá” leginkább mert mi gerébágnesesek vagyunk.
Másik kérdés az, hogy nyilvánvalóan szükség van úttörökre mert van mit fejleszteni a szülészetek és szülészek módszerein és kell alternatív mozgalom ami rávilágít a hiányosságokra de számomra érthetetlen az, hogy Geréb Á. gerillaharcához miért asszisztálnak olyanok, akik ezzel a saját gyereküket veszélyeztetik. Miért nem lehet megszülni azt a gyereket aztán menni plakátolni vagy éhségsztrájkolni, ne adj isten legális úton tömegeket tájékoztatni, kampányolni, mittudomén akármint, nem én vagyok otthonszülésaktivista.
Egyébként meg lehet felesleges beavatkozások nélkül, nyugodt körülmények között, felkészült és maximálisan emberi hozzáállással dolgozó szülésznővel és profi orvossal szülni kórházban is, nem is egyben.
Tessék, például ez egy gyerekveszélyeztetés-mentes demonstráció:
http://www.facebook.com/home.php?#!/event.php?eid=155679531129961
Lipi, ez azert ennyire nem egyszeru. A hugom szuleszno, volt itt kint par honapot gyakorlaton, plusz a volt csajom (angol) sogornoje is otthon szult. Szoval a lenyeg az, hogy a komplikaciok legnagyobb reszet az orvosok okozzak azzal, hogy beparaztatjak az anyukat. Itt kint szinte nem is latja orvos a terhesseg alatt az anyukat, nem nyulkalnak be feleslegesen es meg sorolhatnam (de nem fogom, mert nem vagyok szakember). Otthon az orvosnak megy a halapenz kotelezoen, ezert o vizsgal renduletlenul, hogy ugy erezd, kapsz valamit a penzedert. Csak ha mondjuk indul a gep a siparadicsomba es a szules meg mindig nem indult meg, akkor gond nelkul beinditja a szulest, es meg lehetne folytatni.
Vegul csak annyit, hogy szerinted az orvosok mennyire erdekeltek abban, hogy az egesz szules atlathatobb legyen? Nyilvan semennyire. A szules a legjovedelmezobb dolog, egyetlen orvosnak sem erdeke felrugni a status quo-t, nyilvan tuzzel-vassal irtanak mindent, ami ezt veszelyezteti.
@balint
egyrészt az eredeti postot nem én írtam, hanem Jul, de egyetértek vele. másrészt demagógia nyomait vélem felfedezni a kommentedben, de ismerlek és tudom, hogy nem volt szándékod — mindenesetre az általad leírt dolgokat mi egyáltalán nem tapasztaltuk — vajon miért? (lesz válasz, fear not.)
értem én a problémát, de olvasd el még egyszer a postot: pont arról van szó, hogy értetlenül állunk azok előtt az anyák előtt, akik bevállalnak egy ilyen mértékű parát, hogy egy olyan segítővel szüljenek otthon, akit aztán a rendőrök visznek el, aki bármilyen komplikáció esetén max. mentőt tud hívni, mert nincs felkészülve. egészen biztos, hogy ez nagyobb para annál, hogy az orvos fog-e önhatalmúlag gátmetszeni, vagy hogy neadj’isten oxitocint ad. (ami kérdés nélkül szintén modortalanság, de azért vegyük észre a különbséget.)
amit leírsz, csak részben, igaz, illetve ferdít: Magyarországon nagyon jó kórházakban szülhet az, aki egy kicsit is utánanéz (a szar szülészetek/orvosok pedig vesszenek, ebben egyetértünk); ráadásul nézz utána hogy Geréb Ágnes milyen tarifával dolgozik, és mindjárt nem olyan durva az a hálapénz.
egyetértünk, hogy meg kéne valósítani a *biztonságos* (kiemelem még egyszer: *biztonságos*) otthon szülés körülményeit itthon, de erre nem az a megoldás, hogy egy rogue szülésznő a hozzád hasonlóan félretájékozott embereket kihasználva nekiáll életeket veszélyeztetni.
Geréb Ágnes egy rossz szabályozásra adott nagyon rossz válasz. (bocs Will, ezt a fordulatot lenyúltam tőled.)
a jó válasz az lenne, ha tájékozódna az anyuka mielőtt anyuka lesz, és ott szülne, ahol az tényleg élmény, és nem para.
ne felejtsük ki a történetből azt sem, hogy Geréb Ágnes igyekszik együttműködni a szabályozás kialakításában, a hivatalok meg baromira nem partnerek ebben.
én magam a mai tudásom mellett nem az otthon szülésre szavaznék, de nem tetszik ahogy azokkal bánnak akik szeretnék megtenni.
szerintem a gyerek veszélyeztetése sem állja meg a helyét, mert ha nem ellehetetleníteni próbálnák, hanem segíteni akkor lehetne összehasonlítani a két módszer veszélyességét, nem most mikor túl sok a torzító tényező (mást ne mondjak a médiában a korházban szülésnél minimum lúgot kell itatni a kismamával, hogy bekerüljön a hírekbe).
Szvsz itt a hangsúly a felszereléseken, az extrém helyzetekre való felkészültségen illetve azok hiányán van. Az a kérdés, h amikor nagy gebasz van, akkor hova viszik a kismamát? A műtőbe császározni, vagy ki a konyhába?
itt üzenem az emailcím megadása nélkül kommentelni vágyóknak, hogy nem fog menni. amint van valid emailcím, megjelenik a komment is, ennyi a szabály. (mielőtt még lelki sebek esnének valakin a vélt „kimoderálás” miatt.)
bírom ezt, hogy én vagyok a köcsög, amiért névtelenül/azonosítatlanul nem engedek kommentelni. (ami ráadásul rendszerszintű beállítás, nem post szintű.) szánalom.