Ha megkérdezem, hogy szerinted hogy közlekedik a holland, az emberek 90%-a rávágja, hogy „bringával”. És is írtam róla, amikor még új volt az élmény — itt meg itt is.
Viszonylag közkeletű nézet az is, hogy a tipikus holland városi bringa
Az Omafiets.
…ami így néz ki újonnan:
…és így néz ki tipikusan:
Pedig a holland városi bringázás fejlődik, egyre több fixit látni (lássuk be, ha valahol, hát Amszterdamban van értelme), sok a kiejezetten szép épített single speed, a drága Gazelle-ek, a red dot díjas Koga cuccok…
És hát ott van a Van Moof.
Nekem a Van Moof egy kicsit a holland bringás kultúra teteje, a Trendi Holland Középosztály Városi Bringája, maga a Holland Terméktervezés.
A Van Moof srácok 2009-ben az alapoktól építették meg a tökéletes városi bringát, elvetve egy sor régről beidegződött tervezési szempontot. Az eredmény ez az ikonikus forma:
Single speed vagy 3 sebesség, mert minek több, duci kerekek az óváros macskakövéhez, könnyű, pofonegyszerű váz ami nem néz ki rosszul 2 év városi használat (értsd: ütés-kopás) után sem, vázba épített lámpák, hogy ne kelljen vele szarakodni és ne legyen érdemes lelopkodni, és mindenek felett: baromi kényelmes üléspozíció, mert a bringa nem sporteszköz, legtöbbször irodai göncben fogod hajtani.
2009 óta persze sok víz lefolyt az Amstelen, és sok Amstel lefolyt a… no de hagyjuk, a lényeg, hogy fejlődött a világ, jöttek az okostelefonok, jöttek a kis kínai hoverboardok, és az elektromos bringák, és a Van Moof se akart lemaradni: tavaly, majd továbbfejlesztve idén piacra dobták a saját csúcsbringájukat, az Electrified S-t, ezt a villanymotoros rásegítésű, ellophatatlan bringacsodát.
Én meg kipróbáltam.
A dologhoz hozzátartozik, hogy engem a form factor jobban érdekelt mint a villanyos hajtás: régóta akarok venni egy városi közlekedésre alkalmas(abb) gépet, amire, hiú requirement, felülhetek bőrdzsekiben anélkül hogy 5 perc tekerés után a nyakamban legyen az egész; viszont a központtól csak 11 km-re lakom, meg hát ne már hogy ilyen fitten-fiatalon nekiálljak egy villanybringán bohóckodni, mi jön ezután, robogó!? De azért persze az is érdekelt, hogy milyen lehet a világ legjobb villanybringáján csapatni.
Úgyhogy bejelentkeztem, bementem, elhoztam, kipróbáltam.
Először is: gyönyörű.
Ez itt a szürke Van Moof Electrified S:
Amit én kaptam, az a másik, mattfekete szín volt, ami talán még állatabbul néz ki. Tartották a klasszikus (8 éves!) Van Moof formát, a vázba épített lámpa dizájnt, de látszik a fejlődés: tárcsafékek, a vázon elöl felfele kis kijelző és kapacitív gomb, lefele egy kapcsoló és USB-csatlakozó figyel. Belül meg a GPS: a bringa „lophatatlan”, ha ellopják a Van Moof vállalja, hogy vagy 2 héten belül visszaszerzik neked (geolokáció, rendőrségi rásegítéssel), vagy kapsz egy újat. 3000 eurós bringánál alap!
A kijelző/gomb kombináció viszonylag korlátozott funkcionalitást ad: hosszan nyomva kiválaszthatjuk a rásegítés szintjét 1-4-ig. Ezen kívül jelzi a sebességet, és az akkuszintet, és… ennyi. Minden mást appból tudsz vezérelni, pl. a lámpát is, ami kicsit béna, de van neki fényérzékelő szenzora (szép magyar szóval ambient light sensor), úgyhogy ha egyszer beállítod „auto”-ra a lámpát, akkor szépen bekapcsolja, amikor sötétedig, és nem kell vele szórakozni soha többet.
Az app segítségével tudod egyébként a bringalakatot is kinyitni. Ennek hátrányát rögtön a bemutatóteremben demonstrálta nekem a srác: a demózásra használt iPad épp lemerült, újfent megmutatva, hogy ez a technikai megoldás némileg még csiszolásra szorul. Szerencsére a bringa vásárlásakor kapsz egy kulcstartóra tehető fob-ot (szép magyar szóval: basz), amivel a telefon dependencia legalább a kilakatolásnál megszüntethető. A többi app-ban állítandó dolog igazából egyszeri, nem kell utána belenyúlkálni — ilyen pl. a rásegítés erőssége, vagy a limiter: európai bringa esetében 25 km/h fölött nem segít neked, hiszen itt sebességkorlátozás van kerékpárra (tudtad? én sem.) Mivel az USA-ban nincs ilyesmi, ott egészen 32 km/h-ig rásegíthetsz.
Maga a bringa: gyönyörű (mattfekete), az üléspozíció baromi kényelmes, majdnem teljesen egyenesen ülök rajta. Direkt bőrjakóban mentem, nyilván in style kell tesztelni egy ilyen gépet! A vázba szerelt lámpák érdekes mellékhatása, hogy a lámpa nem arra világít, amerre a kormány áll, hanem amerre a váz. Vagyis: nem arra, amerre menni akarsz, hanem amerre adott pillanatban sugárirányban mennél.
Az elektromos hajtás vicces dolog.
A bringában egy 350 W-os villanymotor és egy 420 Wh akksi adja a villamos hajtás gerincét. Az akku a Van Moof szerint 6 óra alatt tölt 0-ról teli, és kb. 120 km-t lehet vele menni egy töltéssel, ami bőőőven elég városba.
A vicces élmény aztán már az indulással elkezdődik.
Először is: ha a pedál kicsit is mozog, a villanymotor rásegít. Ha nagyon nem akarsz fáradni, elég csak kicsit mozgatni a pedált, mindenféle valódi erőbefektetés nélkül, és a villanymotor kb. 15-16 km/h-val küldi a bringát:
Ha megfigyeled a videón, lehet hallani, ahogy a motor ki-be kapcsolgat ahogy mozgatom a pedált. Ez vicces.
Aztán: a bringa kétsebességes, és automata váltós. Ezt szokni kell, az első pár kilométeren erősen meglepődtem amikor magától felváltott.
A másik vicces dolog a „turbo boost” gomb (igen, van rajta turbo boost!), ez a bal hüvelykujjad ügyében van. Ha megnyomod, a villanymotor (pontosabban az akku) apait-anyait belead, és le tudsz gyorsulni a lámpánál mindenkit. Az is vicces, amikor meredek emelkedőn (holland kontextusban: hídon fölfele) megnyomod a gombot, megmozdítod a pedált, és a bringa megindul fölfelé, villanymotorral.
Ezért cserébe viszont a bringa 18 kiló, és egyáltalán me mondanám fürgének. A 32 km/h limiter lényegében azt jelenti, hogy ahol számítana, a gyorsan közlekedésnél nincs segítséged. Az Electrified S után kipróbáltam egy „mezei” 3 sebességes Van Moof-ot, és sokkal könnyebbnek, pattanósabbnak éreztem.
Mivel az elektromos hajtás nélkül egy 900 eurós bringáról beszélünk, az Fietsplan-nal (egyszer majd arról is írok) csak 450, erősen el is vagyok gondolkodva egy „mezei” Van Moof-on. Egyszerűen hibátlan az üléspozíció, gyönyörű a forma, ebben is automata a lámpa, a Tökéletes Bringa…
Lenne.
Ha a csomagtartója nem egy minimál, 10 kg teherbírású kis vacak lenne. De az, márpedig nekem gyerekülést és egy 27 kilós gyereket kell (-het) rajta szállítanom.
Úgyhogy.
Úgyhogy még gondolkodom. Addig is itt van nektek pár fotó, amit az Electrified S-ről lőttem. Kicsit már esteledett (holland ősz…), az Oosterparkban meg nem olyan sűrű a közvilágítás.
Hamarosan s gyereket nem kell szállítani :-)