By the way és for the record, mintegy 100 eze’ forinttal szegényebb, ám egy hűtővel gazdagabb vagyok. És mi van benne?
Hideg.
Meg bor.
Szerző: Gergo Lippai
A szélsőjobb megoldás.
A blog történetének politikailag talán leginkorrektebb postja következik. Ha ugrasz az ilyesmire, ne olvasd tovább: ez fikció, bármilyen hasonlatosság a valósággal csak a véletlen műve lehet. Richard Nixon nevű személy nem létezik.
Tegnap az x-edik Jäger után kidolgoztam a megoldást a magyar szélsőjobb problematikára.
Tudvalevő ugyebár, hogy a magyar szélsőjobb szimpatizál a palesztinokkal, tágabb értelemben az arabokkal. Röhej, igen, de van benne logika: az ellenségem ellensége a barátom, márpedig a palesztinok, tágabb értelemben az arabok esküdt ellenségei Izraelnek, tágabb értelemben a zsidóságnak.
A megoldás: elhinteni a magyar szélsőjobb berkeiben a libanoni helyzetet, majd charterjáratokat indítani Libanonba. Ott aztán változatos lehetőségek kínálkoznak a továbbiakra:
[Innen mégis kitöröltem egy részt. Megtartom magamnak, kormányok érdeklődése esetén elmondom, heh.]
Mivel szinte biztos, hogy az 1. pont teljesül, a leghumánusabb megoldás persze mindenki számára az, ha a charterjárat nem Libanonban száll le, hanem Izraelben, ahol persze a hatóságoknak előre szólunk, hogy egy charterjáratnyi szélsőjobbos érkezik, csináljanak velük, amit akarnak.
CC Remixverseny.
A Creative Commons Hungary remixversenye – minden szimpátiám mellett – tipikusan az az eset, amikor nem kéne az állam pénzéért kuncsorogni. A következő jön ebből le: igen, a nylt formátumok, a szabad kultúra jó dolog, mindaddig, amíg az állam belenyúl a zsebbe. Hogy működne a közösségi üzleti modell? Lehet, de nem látjuk – az adófizetők nem tekinthetők közösségnek. Az anyag legyen kint a site-on, ha rendelsz, legyen belőle CD. Még az önkéntes támogatás elvét tudom elképzelni, de – sorry – az állami pénzosztogatásnál nekem mindig kilóg a lóláb. A CC valahogy mindig együtt jár a fejemben a liberális eszmével, következésképp a minimálisra karcsúsított állammal, aki nem adakozik boldog-boldogtalannak.
Egyébként a Creative Commons site meg tipikusan az a site, ahol regisztráció nélkül kéne tudjak kommentelni. Most ezért a három mondatért nem fogok egy újabb regisztrációra emlékezni.