Lipilee Hollandiaországban, avagy Hollandia a csodák csodája, avagy Lipilee esete Hollandiával, Lippilin és a hollandlámpás, szóval hollandiai kalandok és posztok gyűjteménye.
#til Amsterdam: IJburgi séták.
Miközben egy feldühödött koala vadságával blogolom angolul a kemóm haladását, és közben napi power walkot abszolválok, termelődnek a fotók, amik vélhetően Amszterdamban senkit nem érdekelnek — mert úgyis minden nap ezt nézik… Viszont a helyzet az, hogy a holland tavasz/koranyár nagyon szép időszak, amellett, hogy a napi séták egészségesek, javtják a vérképzésemet, a keringésemet, és általában jók nekem, kifejezetten élvezetesek is, nekem nagyon bejönnek ezek a világoszöld színek, meg a víz, meg a csatornák, meg a víz. Mind you, ez IJburg, nem a belváros. Amszterdam legújabb negyede, mint tudjuk, szóval itt mesterséges vizek vannak, meg kockák, meg mesterséges vizek, meg még sok víz is vitorlásokkal, speed boatokkal, meg szörfösökkel, de ettől (vagy épp ezért) nagyon szép kis környék. Egy szó mint száz, összeraktam a sétás fotóimból egy kis galériát, ilyen helyen lakunk, enjoy!
Bónusz kontent: IJburg photosphere, koranyár edition.
Update:
Ahogy az lenni szokott, a poszt posztolása után pár órával készült még egy adag szupi kép, úgyhogy új poszt posztolása helyett posztolok egy másodlagos galerit. Steigereiland, Diemerpark, és egy népszerű szelfi, micsoda tartalom!
Szubkutánozó majom, ott mászik a falon.
TIL: amikor a szubkutánodat (G-CSF, more info here) beadod, előtte bizonyosodj meg róla, hogy az injekció átlátszó része (ami arra hivatott hogy megbizonyosodj, nem egy eret találtál el) matchel a beadóka átlátszó részével. Ellenkező esetben a lábadba szúrt injekciót kell majd odaforgatnod heló.
Tudom, mert kipróbáltam.
Kemó hivatalosan megkezdve.
Az előbb bevettem az első 8 bogyót (4 Prednisolon és 4 Procarbazine), úgyhogy hivatalosan is megkezdtem a kemoterápiát. 12:45-kor kapom az első adag infúziót, meg megbeszéljük a többi (számos) gyógyszer szedési módját (ütemét, really).
Tegnap esti állás szerint 75,4 kiló vagyok, ami ahhoz képest, hogy az elmúlt napok brutális éjszakai izzadásokkal teltek (ie. ki vagyok száradva mint a fene), igen jó érték, megkockáztatom, hogy ha erre sikerül helyreálltani a vízháztartásomat, akár 77-78 kiló is lehetek.
A Prednisolontól pedig sokat várok ezen a téren, B tünetek szempontjából állítólag ez ilyen IDDQD cucc, és 1-2 napon belül azt a másodlagos tünetet is megszünteti, ami nem is volt.
A végére itt van nektek egy dinamikusan sportos Beton:
#lazgate status: pénteki rossz hírek.
Tegnap elsirattuk leendő gyermekeinket. Kiderült, hogy hiába mászkáltam a Fertility Clinicre prezervációs célból, a 2+ hónap 40 fokos láz megtette a hatását, és már most nemzőképtelen vagyok. (A kemó után ugyebár jó eséllyel mindenki az.) Pár napja (szerda óta) már fel voltunk erre készülve, még azt is megbeszéltük, hogy emiatt (hogy ti. mászkálás a fertility clinicre) a kezelést nem fogjuk elhalasztani (mert minek — előtte jobban már nem leszek), szóval hogy ha úgy alakul, akkor benyeljük a keserű pirulát, a gyógyulás (mielőbbi megkezdése) fontosabb. Ezzel együtt nem állítom, hogy nem csapott nagyon pofán az, amikor konkrétan megmondták, és hirtelen szembesültünk a dolog visszafordíthatatlanságával. Azt hiszem engem még jobban megviselt, mint Julit, elvégre a férfiasságom egy része volt ez, vagy mi.
Úgyhogy a tegnap ezzel telt, meg lázzal, egymás vígasztalásával.
(Mára átfordítottam a dolgot, bekonfigoltam a médiacenter új hangkártyáját (majd külön poszt), rendbe tettem a hangrendszer setupot, vezetékeket (amennyire lehet — még nem végleges a tévé helye), kitakarítottam a tévé meg a vezetékek környékét, jó kis meló volt, de most jól szól a médiacenter. Majd külön poszt.)