Lipilee Hollandiaországban, avagy Hollandia a csodák csodája, avagy Lipilee esete Hollandiával, Lippilin és a hollandlámpás, szóval hollandiai kalandok és posztok gyűjteménye.
Márti lealkudott 3 euróra egy várat.
Voltunk az IJhallenben (jó nagy bolhapiac, bár meglepve tapasztaltam, hogy ott, ugyanazon a telken egy másik volt gyárcsarnokban van a Greenpeace irodája és egy Hilton is befért, igaz, csak Doubletree… but still).
Eleinte bringával indultunk neki, mit nekünk az a szemerkélő eső (egyre hollandabbak vagyunk: szemerkélő esőben bakfiets-szel nekiindulunk), de aztán az eső upgrade-elt szemerkélőről szakadóra, szerencsére ezt időben érzékeltük (a WindGuru és a Google Weather még most sem) és visszamentünk az erdészért és azzal mentünk végül.
Naszóval elég az hozzá, már kifelé sétáltunk egy korlátozottan sikeres bolhapiacozás végén (bár pónikat, puffertjes-t, és egy babaházas alkatrészt sikerült vennünk, ja meg egy cipőt Mártinak, akinek szarrá ázott az, ami a lábán volt), amikor Adél észrevette ezt a
Várat
és kijelentette, hogy ez jó lesz Canterlotnak. (Don’t ask. Ha lányod van, majd megtudod. De egyébként tudod mit, ha érdekel, rtfw.)
És akkor a Vár:
Márti elbűvölve állt és nézte nagy szemekkel az eredeileg 7,5 euróért hirdetett várat, amire az eladók (2 korunkbéli csaj) mondták, hogy 5 euró a nézés miatt… Jul pedig erre odaszólt Mártinak (magyarul, azt úgyse érti senki), hogy mutassa meg hány éves. Márti ezt (mármint hogy 3 éves) remekül tudja mutatni — és így esett, hogy miután cukin megmutatta a néniknek a kezén hogy „három”, a nénik megtörtek a nézés és a perzisztencia láttán, és elhoztuk háromért a cuccot, amiről már útközben kiderült, hogy csipog, és vagy háromféleképpen zenél is. A délutáni játszós session egyértelmű sztárja az új szerzemény.
You had to be there. (De most le is írtam.)
#til Amsterdam: a Royal Romance. (Boat pr0n alert!)
Üldögélek az IJmeer partján a legutóbbi 18 km bringázás után (ami egyébként Oude Diement is útbaejtette; gyönyörű hely, majd posztolok róla külön pár fotót), és látom ám, hogy a távolban jön egy Baromi Nagy Hajó. Először azt hittem valami nagy tengerjáró, mint múltkor a Queen Victoria, aztán amikor közelebb ért, már láttam hogy egy kicsit annál azért kisebb. De így is Elég Nagy Hajó:
Az a kis csík ott mögötte Durgerdam, tudod, ahol elég régi házak állnak. (És sajnos nem volt nálam teleobjektív, csak a telefon; meg 1,2 tengeri mérföld távolság köztem meg a Nagy Hajó között.)
Fel is csaptam új kedvencemet (minden hibája ellenére… külön sztori), a MarineTraffic appot, de akkor még csak azt láttam rajta, hogy 2 vontatóhajó, a Catharina 5 és a Catharina 10 van azon a helyen, ahol én a Nagy Hajót látom fizikálisan. Megint pár perc, és már látszott, hogy a 2 vontatóhajó valóban ott van, egyik húzza, másik kíséri (gondolom nem csak nem tolja már!) a Nagy Hajót:
…amit közben már a MarineTraffic-ban is láttam: ez a Royal Romance névre hallgató torokingató mangrove luxusyacht. 92,5 m hosszú, 15m széles, 3,5 m merülés, 2933-as gross tonnage (ami magyarul talán bruttó űrtartalom, de szívesen fogadom a korrekt szakfordítást). Valahol még mintha azt is olvastam volna, hogy 13 méteres úszómedence van rajta, mert hát nehogy már el kelljen gyalogolni a tóig mint az állatok, az méterekre van! Szóval tényleg nagy.
Először azt gondoltam, hogy valami orosz milliárdos jön Amszterdamba bulizni, aztán itthon néztem már meg, hogy mit csinálhatott ez itt pontosan. Nos, mint kiderült, valószínűleg ment vissza a hajógyárba a nyíltvízi tesztjei után — ez ugyanis egy vadiúj hajó (Vadiúj Nagy Hajó), a Feadship Royal Dutch Shipyards építi Mokkumban. (És ha tippelni kell, akkor azért húzták-vonták, mert a merülése miatt korlátozottan tud csak mozogni az egyébként sekély IJmeer-en, aztán nehogy ez a szép új dög padlót tófeneket fogjon…)
Mindez egyébként azért vicces, mert ma reggelig konkrétan fingom sem volt mi az a Feadship, reggeli kávé közben viszont teljesen véletlenül olvastam ezt a cikket a felújított Santa Maria újrakeresztelőjéről. Jól figyelj, ilyen randa vintage szuperyacht ez a Santa Maria:
És ha már itt voltam, azt is megtanultam, hogy a Feadshipnek van egy Heritage Fleet-je, a 30 évnél régebbi Feadship hajókból, ami aztán tényleg a tömény csöpögős yacht pr0n… és hogy a Feadship Heritage Fleetnek van egy inaktív domainje. Úgyhogy jobb híján lehet képgalériával súlyosbított cikkeket olvani a különféle Heritage Fleet találkozókról — Google for yourselves.
Oh, and one more thing, ha már így beleástuk magunkat, nemigaz? A Feadship egyébként nem csak ilyen „konvencionális” (-abb) hajókat gyárt, hanem pl. ilyeneket is:
Talán a blog olvasóinak ismerős lehet pár név ezzel a hajóval kapcsolatban: a tervező Philippe Starck (tudod, akinek a citromfacsarója itt van a hűtő tetején)… a megrendelő pedig egy bizonyos Steve Jobs, aki persze közben felvette a „néhai” előnevet. Ja, a hajó neve: Venus.
Ezzel együtt nekem egy Heritage Fleet-es yacht ha lehet jobban bejön mint a fenti csillagrombol spek, azzal együtt, hogy jelenleg ugyanolyan fix pont az életemben, mint a Venus: fix hogy jópár évig nem lesz ilyenem.
És még egy dolog, tényleg a legutolsó, csak annyira röhögök magamban, hogy hogy függ össze minden mindennel, Amszterdamban pláne a vízzel: régóta kinéztem a SAIL Amsterdam-ot, giga hajós (régihajós!) esemény nagyjából Amszterdam közepén, 5 évente — idén augusztus 19-23 között, miszerint ha már se a VOLVO Ocean Race hágai kiállására, se a Tour utrechti indulójára nem jutottunk el, ide aztán igazán simán elmegyünk végre (bakfiets-szel)… Nos, a Feadship természetesen ott lesz a Heritage Fleet-tel az IJhaven-ben, minden nap.
Függö vitorla!
#til Amsterdam: when in Durgerdam.
Fun fact Durgerdam: a falu legrégebbi házai az 1600-as években épültek, és az ingatlanárak elérhetik az amszterdami szint háromszorosát. Mindezt a De Oude Taveerne pincérétől (autentikus, borgőzös hangú figura, pedig igazából nem helyi erő) tudjuk. A „De Oude” egyébként hazugság: a név egy 1740-ben épült egységet jelöl, ami tehát jó száz évvel fiatalabb, mint a falu öreg házai, „akkor mit ugrál, mire fel”.
No de mindettől függetlenül 55 euróért (itteni mércével se nem kevés, se nem sok) tök jó kis no-nonsense kaját ettünk, megfejelve a környék legjobb almáspitéjével, amiben az tényleg csak a mazsolát tudnám felhozni, mint (literally) kivetnivaló — de hát a mazsola az errefele alap minden almás sütiben, ki érti miért.
Utána pedig autózás: nagyjából Waterland-et rajzoltuk körbe az Erdésszel, lásd fent. (Ami motorikusan végre megint jó, 820 euróért… a kormányzás még mindig nem az igazi.)
Bottom line: ha Amszterdamban vagy, nagyon érdemes egy estét eltölteni a De Oude-ban.
#til Amsterdam: Buiten, Midden, Strand, meg a többiek.
Marha vicces egyébként, hogy a Google Maps már végleges helyén jelöli IJburg leendő szigeteit:
A jelenlegi állapot az, amit most a térképen látsz, ami pl. azért is érdekes, mert a Centrumeiland (ahol most egy strand van, ott fotóztam ezt a tinyplanetet) a végleges terveken már le van választva Haveneilandról:
De ez a térkép (hivatalos forrása az amszterdami ingatlanfejlesztések térképe) mutatja azt is, hogy milyen brutál szigetépítés fog itt még zajlani a következő években. Ha jól látom, a Middeneiland talán olyan úszóházas sziget lesz, mint a Steigereiland itt a szomszédban (amiről anno már ajánlottam egy videót)… de lehet hogy csak jó nagy tavakat hagynak a házak között… nem néztem nagyon utána. Viszont itt egy remek cikk, hogy mi várható, mikor, és egy kicsit hogy hogy működik itt egy ekkora beruházás társadalmi vitája.