Életre (úgy értem GNU/Linuxos életre) keltettem a “nagygépet”. (Well, az volt, amikor megvettem: AMD 2500+ proci, nVidia nem-is-tudom-milyen VGA zsuga 128 mega RAM-mal, 2×200 GB vincsi RAID-be kötve külön RAID kártyán, TV-tuner zsuga, ilyesmik.)
Most vettem a fáradságot (miután a fáradtságot kiadtam) és kapott egy Ubuntu Dapper-t a kicsi. A hálózat egyelőre a földön tekereg, mert természetesen se az Extreme Digital, se a Qwerty netes raktárkészlete nem a valós állapotot tükrözi (nem is kapnak linket, lol), így tegnap csak olyan PCI wifi cuccot tudtam volna venni, amit ndiswrapperrel lehet életre lehellni, attól meg borsódzik a hátam. Szóval alaplapi hálókártya (ami az nForce chipsetben benne van), 20 méter patch kábellel.
Az Ubuntu install flawless volt, elsőre bootolható rendszert rittyentettem (nagy szó ez nálam!), aminek örvendeztem vala. Annak kevésbé, amikor az XFCE4 desktop menüje valami obskúrus okból eltűnt, és semmiféle hákolás nem hozta vissza, pedig igazán mindent megpróbáltam. A megoldás: XFCE4 settingek teljes vájpolása, és újra beálltása. Hogy mindezt egy UL-be rendezzem a többi problémámmal:
- A fent említett menü probléma, bár megoldódott aztán. Mindenesetre dühítő hiba.
- (Bazmeg mekkora pók mászik a falon. Nem sokáig.)
- Hiányzik a Mozilla SeaMonkey. Kénytelen leszek Thunderbird+Firefox kombóval szopni.
- Hiányzik az XFCE4-ből az XMMS/BMP control. Így kénytelen leszek a ronda XMMS-sel sztikkelni, mert a BMP-nek meg nincs status docklet pluginje – márpedig innentől fogva erre szükség lesz. (Már ti. azért, hogy mind a 8 virtuális desktopról tudjam baszkurálni a médialejátszómat.)
- Egyelőre nem tudtam megoldani, hogy az Ubuntu használja a “Windows gombot” (Mod4, asszem). Ettől aztán a kedvenc keyboard shortcutjaimat át kellett alakítani: terminál ALT+CTRL+t, magyar kiosztás ALT+CTRL+h, stb. Gagyi megoldás, de ezt biztos ki lehet küszöbölni, csak türelem kell hozzá.
- Az xfterm4 wrapper egy szar. Ha beleszaladsz az opciók teljes hiányának problémájába, a megoldás a wrapper (nem is tudom, miért hívják wrappernek az ilyesmit: semmi nem megy benne) helyett az xfce4-terminal használata: itt aztán egyrészt működik a –help kapcsoló, másrészt (ezt magamnak) a –geometry=96×34, amivel pontosan méretezett terminált kapsz (kapok). Arch Linux alatt ez sokkal szebben van megoldva.
Kipróbáltam viszont a default Gnome dekstopját az Ubuntunak, és nagyon bejött. Használni nem fogom, lévén oldskool geek, de nagyon impresszív! Kúl háttér, sok kis featúra, amin látszik, hogy nem Gnome-os házifejlesztés, hanem Ubuntuék csinálták, usability-t szem előtt tartani… Szóval jó, mature (nem nem amature!), használatra ajánlom. Külön kedves eyecandy a havonta változó background intézménye (desktopcalendar tán?), aminek keretében barnára színezett dekoratív meztelen nők váltakoznak havonta a desktopodon – sweeet!